Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

György J. dr.-tól: Hit és tudomány

Hit és tudomány. 235 bizonyíték e hivatása nem léte mellett. Ez csak azt mutatja, hogy a hit és vallás ma el van alélva, meg az, hogy az ismereteink nincsenek rendszerezve. Hanem ha a vallás ismét a tudás rendszerezőjóvé lesz

; akkor újra születik a haldokló hit ós páratlanúl nagy haladást tesz a tudomány. A vallásnak ezt a szerepót soha sem vették át és soha sem vehetik át a bölcsészeti iskolák. Mert a vallásnak éppen az a rendszerezés a föladata, mely a bölcsészeti irányokat is egyetemesebb szempontok alá összesíti. De nem veheti át a bölcsészet a vallásnak ezt a tudományos szerepét különösen azért sem, mert a bonyolult bölcsészeti okfejtések labirintusaiban csak az arra gyakorlott éles szemű kevesek bírnak eligazodni. A vallás ellenben a legmagasabb igazságokat is képes közölni a bölcsészeti okoskodások nyomozására képtelen tanulatlanokkal is. A zsidó ós keresztyén mellett az emberiség többi legnagyobb vallásai a bramanizmus, buddhizmus ós konfucianizmus keletkezésekor mindenik egy-egy új világnézetet adott és oltott hívei lelkébe. Ε világnézetek összefoglaló szempontok alatt felölelték az összes egykorú ismereteket. A braminok — miként a régi zsidók írástudó papjai, valamint később a rabbik — nópöknek nemcsak papjai, de egyszersmind ügyvédjei, orvosai, természettudósai, politikusai, sőt nemzetgazdászai is voltak. Buddha előbb környezetének összes kiváló bölcsészeti és aszkéta telepét és tanát fölkereste és tanulmányozta, korának minden jelentős ismeretét elsajátította és csak azután, azoknak az alapján állította föl saját hittanait. Konfucius áttanulmányozta az összes, előtte összehalmozódott szentiratokat és történeti fölfedezéseket s a saját munkáit csak a régiekben foglalt tanítások kivonatának tekintette. Ez az életbölcsesóg töltötte el őt, ezt hirdette honfitársainak, amint száműzetésében az országot bejárta. A zsidó Talmud, valamint a perzsa Avesztá-hoz meg a mohamedan Koran-hoz írott kommentárok egész ősi tudományos enciklopédiákat tartalmaznak. Kutassuk csak a nagy vallások szent könyveit s tisztelettel kell meghajolnunk az előtt a buzgalom előtt, mellyel a hit apostolai az emberi belátás és tapasztalás ismeretanyagát összehordották ós összedolgozták. Amennyire fejletlen volt a műveltségük teknikailag, olyan tökéletlenek voltak az érzéki ismeretekre vonatkozó nézeteik; de ami nézetről tudomást szereztek, azt okulás végett megörökítették. Nézetek a világról: a) a bramanizmusban. A bramanizmus szent irataiban különösen a lót örök kérdéseinek a fürkészése föltűnő és fölemelő. A hivő lelkét