Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Schneller István dr.-tól: Jézus messiási tudatának kialakulása

Jézus messiási tudatának kialakulása. 163 ténel fogva θ nemzedékkel. Szűztől születik,

1) a kire a Szentlélek száll s kit a Legfelségesbnek ereje megárnyékoz s kinek magzatja ezért is Isten fiának neveztetik. (L. Luk. 1,

3

5 stb.) Még mielőtt megszületne Erzsébet magzata, Ker. János az δ méhében már is repese feléje, Erzsébet mint Urának anyját üdvözli Máriát s Mária hymnusban magasztalja e felmagasztaltatásáért az Urat. Luk. 1,

4f

i stb. Szép mythosok ezek, mint minőkkel vallásalapítók, világnézetet átalakító philosophusok életében találkozunk s melyek mély igazságokat is tartalmazhatnak. — Tisztán kell azonban látni, hogy ezek csak másodsorban tartalmaznak történetet; nem azt, akiről szólanak, hanem azokat akik szólanak jellemzik; s így Jézus életére nézve történeti forrásokúi nem tekinthetők.

2) Ε korlátok közé szorított evangéliomi források alapján állíthatjuk, hogy Krisztus nevezetesen a synoptikusok szerint határozott egyéniségként lép elénk. — Magunkóvá tesszük a mythikus elemekből a természetfölötti nemeztetós, teremtés gondolatát is, amennyiben mi is az egyéniség keletkezésének főfaktorát nem a szülőkben, az ősökben látjuk, *) Hogy a szűztől való születés későbbi kegyes — bár materialistikus alkotás: azt tulajdonképen ép úgy Máté, mint Lukács evangélioma elismeri, a mennyiben a mindkettő által közölt származási tábla egészen naiv módon Jézus atyjaként Józsefet említi. A szűztől való származás felvétele különben e korban el volt már terjedve. Ezzel számol Máté, midőn hozzáteszi Jákob nemzé Józsefet, Mária férjét, a kitől (Máriától) született a Krisztusnak nevezett Jézus. Mát. 1,

1

6. Lukács pd. azt mondja 3,

2

3, hogy Jézus — a közvélemény szerint (ώ? ινυιι(ςιτο) Józsefnek volt fia. A két törzsfa Dávidtól lefelé elágazik, a mennyiben Máténál Salamonon át jut el Józsefig: mig Lukácsnál nem Salamonon, hanem Dávidnak Náthán fián át jut el Józsefig. Jézus tehát mind a két törzsfa szerint Józsefen át Dávidtól származik. Ha még sem volt Józsefnek fia: akkor nem volt Dávid fia sem s akkor mire való ez az egész törzsfa?! hisz nem tartozik Jézusra! 2) Ε mythosok — még evangéliomainkban is már a történetírás lejtőjén állanak, amely egyenes vonalban elvezet az úgynevezett apokryph evangéliomok gyerekes, drastikus csudaszerű elbeszéléseihez. (Ezeket—

Raff a ySán<1 ο r történeti- kritikai megjegyzésekkel adta ki —magyar nyelven először s ezzel nagy hálára kötelezte azokat, kik tudományosan kívánnak az evangéliomokkal foglalkozni.) Azelső időben alakult mythosok a hívők kegyeletének közvetlen termékei. Később fellép a reflexió: egy vallás hívője sem akar elmaradni másétól, s így vallásalapítójának is tulajdonítja más vallásalapító csudáit. Az eredeti mythosi önálló alkotásokhoz rakódnak le e részben más vallástól kölcsönzött mythosi rétegek. — A mi evangéliomainkban buddhisztikus vonásokat keresett már R. Seydel (Das Evang. von Jesu in seinen Verhältnissen zur Buddha-Sage und Buddha-Lehre 1882. Buddha-Legende und das Leben Jesu 1884 és 1897). Restringálja inkább a későbbi apokryphus evanséliomokra e hatást: Bergh van Eysinga (Indische Einflüsse auf evang. Erzählungen 1909); Albert F. Edmunds (Buddhist and Christian Gospels 2 k. 1908. 1909). Ernst Windisch (Die vergleichende Wissenschaft 1908),. Otto Wecker (Christus und Buddha). Hopkin (India old and new 1901). Összefoglalóan ismerteti e kérdést Bichard Garbe: (Was ist im Christentum buddhistischer Herkunft? Deutsche Rundschau XXXVI. 73 sköv.) A buddhizmus és nev. Buddhára nézve a legértékesebb munkákat írta Oldenberg és Kern. 11*