Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Könyvismertetés - Vincze Sándortól: A gyermek vallása
152 Könyvismertetés. gyermek előtt az ok és célviszony hálózata, majol az átmeneti fokon kialakul előtte az otthon fogalma s kb. 12—14 éves korában belép az értelmi tendencia korába. A vallásos képzetek eleinte szegényesek, mig végre a fejló'dó' értelem a világot egységnek tudja felfogni s okkeresése legfelsőbb fokán eljut, ha esetleg más elnevezés alatt is, az Isten fogalmára. Döntő befolyást gyakorol itt a sexuális ösztön, melynek azonban kimerítőbb s az előbbi korba is visszanyúló fejtegetését szerettük volna látni. Az ujabb kísérleti, különösen a psychoanalitikai kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy a sexuális ösztönnel sokkal nagyobb mértékben kell számolnunk, mint eddig szokás volt, még pedig nemcsak a pubertás korától fogva, hanem már a kisebb gyermekkorban is. Az önértékű vallásosság foka teljes tisztaságában már nem tartozik a gyermek életkorába, de azért már itt is találkozunk az erkölcsi értékeléssel, mint átmeneti fokkal, mikor szabadulni kezd a fantázia uralmától ős az utilizmustól s lassanként az ész tendenciájának befolyása alá kerül. Szerző az érzéki tendencia fokának vallásos szempontból igen kis jelentó'séget tulajdonít s a mesemotivumokat nem vizsgálja elég behatóan. Az erre következő átmeneti (9—12 éves) korban pedig megfontolt Ítélés oly mértékben még alig mutatkozhatik, mint szerző állítja A Kabisch és saját maga által is tapasztalt eseteket nem tartom eléggé ellenőrizetteknek. A magam tapasztalatai és kísérletei alapján a gyermekeknek a bibliai történetekre vonatkozó kételkedő kérdéseit többé-kevésbbé környezetük által suggeráltaknak tartom. A vallás, mint érzelem az első fokon lassan kezd kialakulni, még pedig először a félelem formájában, tehát nem épen vallásosán. A szülők nevelő hatása alatt tágulnak a vallásos ismeretek. Az istenfogalom a családi tekintély elvóvó lesz s ha ennek motívuma a bizalom, megtörténik a fokozatos átmenet a szeretetre, mely már az értelmi tendenció fokát jellemzi. Ez az érzelmi vagy az értelmi elem túlsúlya szerint a mystica vagy pedig a jogi istenfogalom korszaka. Igen fontos jelenség itt a megtérés, mely kb. a pubertás korához csatlakozik. Intellektuális alakját az jellemzi, hogy az illető kételkedésből szabadul ki, sexuális alakját pedig nyomasztó bűntudat és bűnbánat. A depresszióban levő öntudat a folyamat alatt explózió által felszabadul, önfentartási szempontból a bűnbocsánat, értékelési szempontból a kegyelem állapotába jut, az Istentől való elhagyatottság érzéséből az Istennel való egység érzése : üdvösség lesz. Kívánatos lett volna, ha szerző munkájának sokszor túlságos tömörsége mellett is a lélektani igazoláson kivül foglalkozott volna e folyamat jelentőségével és hatásának erejével, valamint azokkal a veszélyekkel, melyeket a mesterségesen, sőt olykor erőszakosan előidézett megtérések ill. megtérítési kísérletek magukban rejtenek. Lehet, hogy saját megfigyeléseinek a hiányossága gátolta meg ebben, mert valóban általános tapasztalatot erősít meg Richert
