Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A gőmöri ág. hitv, evang. esperesség története. 145 körül, a pénzt, melyet ily módon szokás volt gyűjteni, a hívek ezen szertartások nélkül is adják meg. Hasonlóan tilos, hogy a fiúk és leányok húsvét hétfőjén galyakkal járjanak körül. 21. A halottak feletti siránkozás, mely farkasordításhoz hasonlít és az elhúnyt viselt dolgainak elmondása tiltatik; hasonlóan vasár- és ünnepnapon a hibás zsoltárok helytelen éneklése (jobb kettőt hármat érthetően énekelni, mint öt istentelen hymnust, úgy hogy senki sem érti). 22. A hibás és fertelmes zsolozsmák (hymni vitiosi et impuri in psalterio) kivált, a melyekkel a szenteket szokás felhívni, csak kellőképen kiigazítva énekelendők. 23. Minden lelkész köteles egy forint bírság terhe alatt a gyűléseken megjelenni és az összehívó körözvónyt gyorsan továbbítani. 24. Minden iskolánál kell, hogy tanitó legyen. 25. A káromkodás és hiába való esküvés a polgári hatóságtól pénzbüntetéssel, a lelkésztől pedig dorgálással sújtandó. (Latinból: Protocollum Rimanovianum pag. 22—29). Felesleges munka volna ezen szabályok bővebb magyarázatába bocsátkozni, magyarázta azokat eléggé az utókor, amelyet különösen a hitre vonatkozólag a határozatlan szövegezés csakhamar ki nem elégített, midőn a régi bálványimádástól teljesen szabadulni akart. így törtónt, hogy már 1594-ben Rimanóvi János murányi lelkész és „superintendens" új és határozottabb alakba öntötte a fennebbi szabályokat; munkálata áll: 1. egy szigorú esküformából, a melylyel magát minden lelkész a „superintendensnek" lekötötte, neki feltétlen engedelmességet fogadott; 2 egy előszóból, mely 1594-ben Keresztelő szt. János napján kelt és a mohamedánus, ariánus és zwingliánus hit terjedésének veszélyeiről szól és 3. hatvannégy cikkelyből, melyek közül említésre méltók a következők: a prédikátor ne tűntesse ki lángelméjét az egyszerű emberek előtt, hanem alkalmazza beszédét a hallgatóság felfogó képességéhez (7); — mire másokat int, maga is tegye meg (10); — ne járjon rongyosan (11); — a róm. kath. világból fennmaradt babonás ünnepek és profán szokások pl. a nagyböjti Salve eltöröltetnek (24); — az esküvő előtti közösülés a hatóság által mások elrettentése végett nyilvánosan megfenyítendő (28) — negyedíziglen rokon — vagy sógorságban levők egymással házasságra nem léphetnek (29); — az e vidéken szokásos elválás, mely a felek szabad tetszése szerint és Ítélet nélkül történt, betiltatik; minden efféle ügy gondos elbírálás és eldöntés végett a „consistorium"

1) és a polgári ') Consistorium alatt itt az egész esperesség illetve espereseégi gyűlés értendő, nem pedig a később szervezett esperességi tanács. Theol. Szaklap ΣΙ. éri. 10