Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 141 visszahatást; mire Kálvin és Luther tana közt a szakadás teljes lett és a két testvér egyház egymással elkeseredett harcot vívott: az alapjában megingatott pápai uralom aléltságából felocsúdott és elébb titkon, a jezsuiták cselszövónyeivel, majd később nyíltan is a magával meghasonlott hitjavítással síkra szállott. Itt keresendő a XVII. században dühöngött üldözés kútforrása. Hiába, aki szelet vet, az vihart arat és aki mást űzőbe vesz, űzőbe vétetik! II. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. egyház szervezkedése. A murányi fraternitás. 1578—1596. A) Történelmi áttekintés. Magyarország borzasztó állapota Rudolf országlása alatt is tartott. A király 1577 óta Prágában lakott, hadnagyai és a törökök kényök, kedvök szerint parancsoltak és dúltak az országban, a magyar nemzet sérelmei az 1581/2, 1583, 1593 évi országgyűléseken a király számtalan ígérete és néhány egyházi és világi főúrnak jótállása dacára, orvoslást nem nyertek ós míg a sok panasz elhangzott a pusztában, megerősödött az ellenreformáció, mely nemsokára elhagyta rejtekhelyeit és nyíltan is fellépett az újított hit ellen. Β) A gömöri ág. hitv. ev. egyház viszontagságai 1578—1596. Az evang. hitvallás Gömörben meghonosulván, csakhamar minden oldalról ellenségek vették körül, melyek a tőlük megtagadott létjog visszanyerése érdekében minden követ mozgásba hoztak. Az alapjában megtámadott és Gömörből — valljuk be — erőszakosan kiszorított róm. kath. vallás nemcsak visszakövetelte régi jogait, de fényes múltjára és az uralkodó ház támogatására számítva, csakhamar előtérbe is lépett és azon fáradozott, hogy a hitújítás elnyomásával régi uralmát is visszaállítsa. Ez volt az egyik ellenség, mely a jezsuiták cselszövényeit már régóta arra használta fel, hogy a hatalmas főurak áttérítésével az új hitet főtámaszaitól megfoszsza. A másik ellenség a helvét hitvallás volt, a melyet a drákói törvények hasztalan vettek űzőbe, s mely különösen a magyarajkú lakosság közt már 1550 körül számos követőre talált ós hazánk más vidékein hatalmas pártfogók védelme alatt már régebben szervezkedvén, a