Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Raffay Sándortól: Pilátus cselekedetei

Nikodémus evangélioma. 115 Pilátus ekkor döntött és valamennyien kimentek. Aztán így szólt Jézushoz: „Mit tegyek én teveled?" „Tégy velem úgy, feleié Jézus, amint el van határozva." „Hogyan van eldöntve?" kérdó Pilátus. „Mózes és a próféták megírták, mondá Jézus, hogy kereszthalált kell halnom és fel kell támadnom." — Mikor ezt a zsidók hallották, mondák Pilá­tusnak: „Micsoda nagyobb sértést akartok még ettől hallani az Isten ellen!?" „Ez a mondás nem sértés az Isten ellen, mert a próféták könyveiben van megírva," feleié Pilátus A zsidók azonban így szóltak: „A mi írásunk ezt mondja: Ha egy ember a másik ellen vét, vagy megsérti azt, negyven csapásra méltó, ha pedig az Istent sérti meg, méltó arra, hogy megköveztessék." Akkor Pilátus feleségétől, Proklától, egy küldönc jött az üzenettel. „A jelenés azt mondta, vigyázz, nehogy részed legyen abban, hogy Jézusnak, ennek a jó embernek, valami baja essék, mert ez éjszakán borzasztó álmaim voltak miatta." Erre Pilátus mentő szót intézett a zsidókhoz, mondván : „Ha azt állítjátok, hogy Jézus valami sértést követett el az Istennel szemben, vigyétek ós ítéljétek el őt a magatok tör­vénye szerint." A zsidók így szóltak Pilátushoz: „Mi azt akarjuk, hogy őt keresztre feszíttesd." „Nem helyes dolog ez!" felelt Pilátus. Mikor Pilátus a nép felé fordult, látta, hogy sokan sír­nak ós így szólt: „Ugy látszik, nem az egész nép akarja, hogy ez az ember meghaljon." A papok és írástudók mon­dák: „Mi azért vezettük ide az egész népet, hogy megbizo­nyosodjál róla, hogy valamennyien kívánják az ő halálát." „Mi rosszat tett?" kérdó Pilátus. „Azt mondja magáról, hogy ő király és istenfia!" válaszolák a zsidók. 5. fejezet. Ekkor egy Nikodémus nevű istenfélő zsidó állt a középre és így szólt Pilátushoz: „Engedje meg Nagyságod, hogy néhány szót szóljak." „Beszólj," mondá Pilátus. Niko­démus így beszélt: „Mikor a zsinagógában voltam, azt mond­tam a papoknak, levitáknak, az írástudóknak és a népnek: Mi vádatok lehet ez ember ellen." Hiszen ez oly sok csodát tesz, amennyit ember még soha nem tett és nem is fog tenni. Bocsássatok el hát. És ha istentől van az, amit tesz, állani fog, de ha emberektől van, akkor összeomlik. Amint az akkor is törtónt, mikor Isten Mózest Egyiptomba küldte és a Fáraó, Egyiptom királya azt mondta neki, hogy tegyen csodát és tett. Volt Fáraónak két bűvésze: Jannész ós Jam­brész, akik szintén tettek csodákat bűvészi mesterkedéssel, de nem olyanokat, mint amilyeneket Mózes cselekedett. Az 8*

Next

/
Thumbnails
Contents