Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Erdős József dr.-tól: A Jelenésekről való könyv

A Jelenésekről való könyv. 35 plissement des prophéties ou la délivrance prochaine de l'église. Τ. I. II. Rotterdam, 1686.) A tizennyolcadik századbeli r. kath. magyarázók Bossuet nyomán haladnak, így Le Maitre de Sacy (L' Apocalypse traduite en Frangois avec une explication, tirée des ss. Peres et des auteurs ecclesiastiques. Paris, 1701) és Noel Aubert de Versé (La clef de l'Apocalypse, ou Histoire de l'état de 1' église Chretienne sous la quatriéme Monarchie. Paris, 1703), míg a protestánsoknál eltérő magyarázási módszerek mutatkoznak. Amilyen nevezetes, épen olyan érdekes a mystikus és történeti vonatkozás kapcsolatos érvényesítésére törekvő Vitringa Campegius műve, melynek teljes címe ez: Άνάκριαις Apocalypsios Joannis apostoli, qua in veras interpretendae eius hypotheses diligenter inquiritur, et ex iisdem interpretatio facta certis historiarum monumentis conflrmatur atque illustratur, tum quoque quae Meldensis Praesul Bossuetus huius libri commentario supposuit, et exegetico Protestantium systemati in visis de bestia ac Babylone mystica objecit, sedulo examinantur. Franequ. 1705. ed. 2. Amstelod. 1719., editio tertia — auctior Leucopetrae 1721. Az δ utánzói voltak a hollandusok közül Bomble (Analysis nec non chronotaxis Apoc. 1721.) és van den Honért (Dissertationes apoc. 1736.) a németeknél Lange Joachim (Apokalyptisches Licht und Recht. 1730.) — Az apokalyptikus időszámítás terén kitűnt Wliiston cambridgei theologus és mathematikus (An Essay on the Revelation of S. John, so far as concerns the past and present times. Cambridge 1706, 1744.), még inkább pedig a tanszéken elődje Newton Izsák (Observations upon the prophecies of Daniel and the apocalypse of St. John. London, 1732., latinul Sudermanntól Amstelod. 1757., németül Grohmanntól 1765.) és a coccejanus hollandi Driessen (Meditationes in sacram Apoc. Traj. ad Rh. 1717.) — Szinte korszakot jelöl a tudós és kegyes Bengel, aki több rendbeli iratában foglalkozott az Apokalypsis értelmezésével. Enemű munkái : Erklärte Offenbarung Johannis oder vielmehr Jesu Christi, aus dem revidirten Gruridtext übersetzt, durch die prophetische Zahlen aufgeschlossen, und Allen, die auf das Werk und Wort des Herrn achten, und dem, was vor der Thür ist, würdiglich entgegenzukommen begehren, vor Augen gelegt wird. Stuttgart, 1740. 2. Aufl. 1746., 3. Aufl. 1758.; továbbá Sechszig erbauliche Reden über die Offenbarung Johannis sammt einer Nachlese gleichen Inhalts . . . 1747. 1788., és különösebben: Cyclus, seu de anno magno solis, lunae, stellarum consideratio ad incrementum doctrinae propheticae atque astronomicae accommodata. Ulmae, 1745. Abauzit és Semler már jelzett iratain kívül felemlítem Wetstein túlhajtott prófétai értelmezését (Nóvum Testamen1*