Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Könyvismertetés - Günther, Die Entwickelung der Lehre von der Person Christi im 19. Jahrhundert

Könyvismertetés. 319 Manapság különböző terminusok kerültek forgalomba az ujabb theológiában. Ilyenek a bibliai, történeti és históriai Krisztus, Jézus, mint a világtörténet központja, Jézus és a mythosz (Drews), a Jézusromantika, Jézus a vallási teremtő genius, Jézusnak az atyával való lényeg- és akarategysége, Jézus az eszményi ember (Besyschlag), az erkölcsi embertypus stb. Szerzőnk szerint a krisztológiai probléma helyes felállítása tekintetében kettős a feladatunk. Be kell állítanunk őt a bűn ős a kegyelem, vagy a világ és a történet rendszerének keretébe. Előbbit hangsúlyozta Bousset, Herrmann, Baumgarten és régebben Schleiermacher és Ritschl. A bűn és a kegyelem tana és tudata gerince a modern krisztolőgiának. Alaptétele az, hogy Jézus a kegyelmes istennek személyes, történeti kijelentése a bűnös emberiség javára, úgy azonban, hogy a mi urunk Jézus Krisz­tusnak atyja egyúttal az egész világnak istene. Ez magyarázza meg az ő bűntelenségét, hivatása tudatát, fiuságát, praeexisten­tiáját, feltámadását és megdicsőülését egyaránt. Ezt Luther így fejezte ki: „In corde meo iste unus regnat articulus, fides Christi, ex quo, per quem et inquem omnes meae die noctuque fluunt et refluunt meditationes," s a kis kátéban: „E cikk veleje az, hogy az, „Úr" szócskája egy szemben megváltót jelent." A 2-ik feladat az, hogy Jézust a világ és a történelem rendszerének keretébe illesszük be, a mi a Kant és követőinek idealisztikus bölcselete alapján is lehetséges. Már Augustinus hangoztatta, hogy Jézus a keresztyén világ- és történetfelfogá­sának a centruma, s a történelem helyes megértésének a titka. S itt aztán vagy a hit vagy a bölcseleti spekuláció lehet rend­szeres történetbölcseleti felfogásunk kiinduló pontja. A Krisztusban való hit világítja meg az élet s a történelem értelmét s Krisztust ismerni annyit jelent, mint a világot és a történelmet helyesen meg­érteni. Ennyiben Krisztus geniusnak is mondható. Mindenesetre helyes és értékesíthető gondolatok a modern krisztológia számára. Szlávik M.

Next

/
Thumbnails
Contents