Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Lapszemle - Raffay Sándortól: Zeitschrift f. d. wiss. Theologie

Lapszemle. 315 lehetnek eredetiek is, de a főtétel igaz marad, hogy a Talmud és a Talmudban található példázatok ismerete Jézus megértését nagyban elősegíti. Kitűnik ugyanis, hogy Jézus nem u. n. „tiszta példázatokat" mondott, hanem Fiebig szerint négy csoportba oszthatók a mondásai, s igy Jűlichernek és az ő nyomán haladó Weinelnek nincsen igaza. Nincs igaza különösen abban, hogy a szóbeli tradíciót nem veszik számításba, hanem az evangéliomi anyagot pusztán önmagában bírálják el. Itt aztán már belezökken a kérdés az u. n. synoptikus kérdésbe, amelynek rövid megvilágítása után Fiebig még a vita személyi részét intézi el. — Az egész vita, amilyen érdekes, ép oly fontos az evangéliomok megértésére nézve. Az ügy és a kérdés e két cikkel még nincs teljesen tisztázva, mert igaza van Fiebignek, hogy ez a vita „a jövendő ujtestamentomi tudománynak csak egyik részlete." Jordan Η. (Erlangen) Wer war Archaeus? cimen azt fejtegeti, hogy úgy Pitra: „Analecta Sacra," mint Harnack: „Gesch. d. altchristl. Literatur" cimü művében tévesen hiszi, hogy egy Archaeus nevű irónk is volt az ókorban, aki „De pascha" irt. A tévedés azon alapul, hogy az αρχαίος επίσχοηος kitételben az első szót tulajdonnévnek vették, holott nem az. Szerinte Archaeus püspök sohasem élt s nincs itt másról szó, mint Irenaeus lyoni püspökről. Jacoby A. (Weitersweiler) Agrapha töredékeket közöl. Egyik a Héberek evangéliomának ismeretes variansa, amelyben a Szentléleknek galamb formán való leszállásáról van szó. Másik az I. Kor. 15 5

4 s köv. párhuzamosa, a harmadik Márk 11 23-24· Ez az utolsó a legérdekesebb. Igy hangzik: εΰιεν ύ %ίρϊσς eav εύρε&ώσιν όμόφρονοι δύο λέγοντες τα ορει τοντψ μετάβηΰι και βλή&ητι εν τή yáloxrat], Ιδον γίγονεν. τίνες οι δνο; ή ψνχη xai το σώμα. τι τ< 'όρος. ό διάβολος, τις η íhíkuaaa; α'ι σμαρτίαι. Koch Η. (München) Matrix et radix ecclesiae catholicae. Der Genitivus epexegeticus oder appositivus bei Cyprian. Nyelvészeti kérdést tárgyal. Achélis Η. Altchristliche Kunst cimen folytatja régebbi kultúrtörténeti tanulmányát s most a pogány és keresztyén művészet viszonyáról szól. Bowen Clayton Raymond (Meadville Pennsylvania) The Meaning of σνναλιζόμενος in Act 1

4. cimen azt fejtegeti, hogy az Acta e kitétele az emmausi kenyértörés és a Lukácsnál olvasható halevés analógiája szerint értelmezendő és az agapéval összekötött eucharistiára vonatkozik. A Miszellen cim alatt a következő kisebb tanulmányokat találjuk : Vollmertől „Die Erde als jungfrauliche Mutter Adams." — Nestletől „Die Evangelisten bei der Arbeit." — Conybeare-től „Note on Matthew l,

l

6. — Scholandertől „Zu Matth. 11,,

2." Grasztól „Zu Mark 14 2

8·" — Erbestől „Das Todesjahr des römischen Märtyrers Apollonius." Holtzmanntól „Zwei Stellen zum Gottesbegriff des Philo." Közli: Raffay Sándor.