Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség
A buddhizmus és a keresztyénség. 275 E. Bansen azt mondja : „Buddha tanításának központját a személyes Istenben való hit képezte". 1) J. Freeman Clarké is azt állítja, hogy a buddhisták hisznek Istenben. A buddhista Isten-hitről mint „tökéletlen monotheizmusról", a „monotheizmus egyik különös formájáról" beszél, melyet gyakran hívnak — szerinte jogtalanul — atheizmusnak. Nézete szerint helytelen atheisztikusnak nevezni egy olyan rendszert, amely vall egy legfőbb lényt: az égnek és a földnek emberek és Istenek fölött való urát. 2) Érveit úgyszólván kizárólag azokból meríti, amiket a keresztyénség nagy ellensége, A. Lillie B. St. Hilarie amaz állításának cáfolatára hoz föl, 3) hogy „az egész buddhizmusban az Isten-eszmének sehol sincs nyoma". Lillie a mai buddhizmusból meríti állításait, holott mindenki tudja, hogy a későbbi buddhizmus magát Buddhát tette meg istenné, — istentagadó tanai tarthatatlanságának kiáltó bizonyságaként! De Buddha maga Istenről mitse tanított. Lillie sem állíthatja, hogy Buddha önmagáról mint Istenről tanított volna. Már pedig a dalai lámák énekében róla van szó, mint a Buddhák Buddhájáról, az istenek istenéről. Kínában is, Nepálban is Buddhát imádják isten gyanánt, úgyszintén a Ceylon-szigeti singaléz buddhisták is, kikre Spence Hardy-vul kapcsolatban hivatkozik Freeman Clarké. A fölhozott szanszkrit idézet is a „tökéletes, tiszta, mindenütt jelenvaló, minden néki szolgálót gyöngéden szerető, Buddhákat teremtő, önmagától lett és mindeneket teremtő, végtelen ós láthatatlan Adi-Buddháról" szintén a későbbi buddhizmus terméke. Maga Freeman Clarké is beismeri, hogy az Adi-Buddháról szóló tan nem az ősi buddhizmus terméke, hanem a K. u. X. században, tehát közel másfélezer esztendővel a buddhizmus megalapítása után keletkezett. Abba fogódzik, hogy a buddhisták mai monotheizmusa nem tekinthető összeegyeztethetetlennek az eredeti buddhizmussal. Valóban merész föltevés ! Ezt a föltevését avval igyekszik erősíteni, hogy a buddhisták Buddhához imádkoznak és azt mondják: „Buddhához menekedem". De ha járatos lenne Freeman Clarké az eredeti buddhizmusban, tudnia kellene, hogy Buddha határozottan állást foglalt az imádkozás ellen. Igy ha tanítványai imádkoznak, mesterük tanítása ellen teszik azt. Azon meg egyenesen megütköznék Buddha, ha hallaná, hogy kései tanítványai ő hozzá imádkoznak, a ki kizárta az imádkozást rendszeréből! Azt is fölhozza, hogy Buddha imádói tőle kérik bűneik bocsánatát. Később látni fogjuk, hogy a bűnök *) The Angel Messiah of Buddhists, Essenes and Christians. 48. 1. Könyvét angolul írta. s) Ten Great Religions II. rész 126. 1. 3) Munkájában : Buddha and Early Buddhism. 18*