Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
256 Szimonidesz Lajos. a szocialisták semmikép ki nem engedhetik a kezökből. Erre a szövetségesre nagy szükségök van, mert a történeti Jézus ad törekvéseiknek eszményi jelleget. Von Soden beszédének a hatását Drews válasza nem volt képes lerontani. Ez a válasz legfeljebb az ő rettenthetetlen talpraesettségéről tesz bizonyságot. Mikor ugyanis von Soden körülbelől valamennyi bizonyságát a Christusmythének a maga valóságára redukálta, Drews egy ujabb theoriát fejt ki részletesen. A Christusmythében csak érinti a „Josuamythus ut. Válaszában pedig az összes ótestamentumi Josua, Jézus, sőt a görög Jasios és Jason nevű egyéneket, hősöket és „isteneket" is egy kalap alá veszi, hogy Jézust velők egyenlővé tegye. „Mint Josua, Mózes utóda, 12 segítőtárssal kel át a Jordánon s a Jordánon túl a passah-bárányt elkölti velők, mint Josua, Sach. 3. és 6. fej.-nek a prófétája a zsidókat Jeruzsálembe, az ígéret földére visszavezeti, épugy viszi át Jason is az ő 12 hősét Kolchisba. És mit csinál ott? Megkapja az arany gyapjút. Tehát a vízen való átmenetel itt is bizonyos kapcsolatban van a kossal 111. a báránnyal. Végül azt is látjuk, hogy Jézus ugyanazon a módon körüljárja Galileát (Galil, [gelil] = kör) az ő 12 tanítványával, Jeruzsálembe, az igéret földére megy, ott hasonlóképen bárányáldozatot végez s az „úrvacsoráját" elkölti 12 tanítványával. Valamennyi esetben napimádással állunk szemben, még pedig a napnak a Zodiacuson, vagyis a 12 állatképen való átmenetele áll előttünk, a mikor t. i. a nap tavasszal a kos, vagy a bárány jegyébe lép, miután január ós február hónapokban, vagyis a viz hónapjaiban, mikor az égen a vizöntő és a halak uralkodnak, a viz országán keresztül ment — végeredményben tehát asztralmythussal van dolgunk." (66. 1.) Ilyen és hasonló theoriák felállítása után nem lehet azon csodálkozni, hogy a szakemberek Drews Arthurt az ő Christusmythéjével nem voltak hajlandók komolyan venni s hogy meglehetős csipős és éles megjegyzéseket tettek az ő mythologiai boszorkánykonyhájára. Igen sokan csak Drews állításainak abszurd-voltát látták s ahelyett, hogy komoly fegyverekkel szálltak volna szembe, a gúny s nevetség fegyvereit vették ellene igénybe. Ez a harcmodor soha sem volt olyan jogosult, mint a Christusmythe ellen. Strauss első „Leben Jesu"-ját (1835.) négyféle formában is megpróbálták nevetségessé tenni. Először Napoleon életének mythikus recept szerint való megírásával figurázták ki. Ez a geniális karrikatura 1836-ban jelent meg, a Kalthoffal folytatott viták alkalmával a „Bremer Beitrage" feltámasztotta, dr. Antal Géza pedig onnan magyarra is lefordította. 1) Ugyanebben a modorban Luther életét is meg') Lásd a Theol. Szaklap VI. évf. 4. számát (1908.).
