Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Raffay Sándortól: Nikodémus evangélioma

Nikodemus evangélioma. 227 Ismerősei pedig távolabb állottak és azok az asszonyok, akik Galileától kezdve mindig vele jártak, mindezeknek tanúi voltak. Egy József nevű ember pedig, aki Arimatia városának tanácsnoka volt és maga is részese volt az istenországnak, Pilátushoz ment és elkérte tőle Jézusnak a testét. Mikor levette, tiszta gyolcsba burkolta azt és egy kőbe vájt sirba helyezte el, amelybe még soha senki sem feküdt. 12. fejezet. Mikor a zsidók meghallották, hogy József elkérte Jézusnak a testét, felkeresték őt, meg azt a tizenkettőt, akik azt vitatták, hogy Jézus nem paráznaságból származott, továbbá Nikodómust és a többit is mind, akik Pilátus előtt megjelentek és közölték vele Jézus jó cselekedeteit. Azonban mindnyájan távol tartották magukat, egyedül Nikodómus jelent meg előttük, mert ő a zsidók vezérembere volt. Mondá nekik Nikodémus : — Hogyan jutottatok be a gyülekezetbe ? — Hát te hogyan jutottál be a gyülekezetbe ?, kérdezték a zsidók. Hiszen te elvbarátja vagy ós az δ sorsának te is részese lész a jövendőben. — Bizony ez ugy van, feleié Nikodómus. Hasonlókép József is kilépve mondotta nekik: — Miért szomorodtatok el miattam, hogy elkértem Jézus testét ? íme az én uj sírboltomba helyeztem el őt, beburkolva tiszta gyolcsba és egy követ hengerítettem az üreg szájára. És nem jártatok el helyesen az igazzal szemben, hogy nem bántátok meg az δ megfeszittetését, hanem még dárdával is átszúrtátok őt. Akkor a zsidók megragadták Józsefet s megparancsolták hogy a hót kezdetéig tartsák őrizet alatt s mondák neki: — Tudod, hogy most nem tehetünk veled semmit, mert szombat előtt állunk. Azt is tudd meg, hogy nem méltatunk temetésre, hanem az ég madarainak adjuk át a testedet. — Ez a beszéd, úgymond József, az elbizakodott Góliát szava, aki káromolta az élő Istent és a szent Dávidot. Mert igy szólt az Isten a próféta által: „Enyém az Ítélet és én megfizetek!" ezt mondja az Úr. íme most is a testileg ugyan körülmetéletlen, de a szivében körülmetélt vizet vett ós meglő*