Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Raffay Sándortól: Nikodémus evangélioma

Nikodemus evangélioma. 217 a kezeikben tartották, a jelvények képei meghajoltak és hódoltak Jézusnak. Mikor a zsidók látták, hogy a jelvények mikép hódolnak meg és hogyan tisztelegnek Jézusnak, erősen rákiáltottak a

:jelvényhordókra. Pilátus azonban igy szólt: — Nem csodálkoztok rajta, mikép hajolnak meg a jelvények és tisztelegnek Jézusnak? — Látjuk, felelték a zsidók, hogyan hajlították meg a jelvényhordozók és hogyan tisztelegtek nekil A helytartó pedig magához hiván a jelvények hordozóit, mondá nekik: — Miért tettétek ezt! — Mi görögök vagyunk, felelték azok s hozzá templomszolgák, hogy is akartunk volna neki tisztelegni!? Mi csak kezünkben tartottuk a jelvényeket s azok maguk hajoltak meg és tisztelegtek neki. Pilátus igy szólt a zsinagógafőknek ós a nép véneinek : — Válasszatok ki nagy erejű embereket, hadd tartsák azok a jelvényeket, majd meglátjuk, meghajolnak-e maguktól? Akkor a zsidók vénei tizenkét hatalmas erejű embert szedtek össze s meghagyták, hogy hatonként tartsák a jelvényeket ós a helytartó széke elé állították őket. Pilátus mondá a hírnöknek: — Vidd ki őt a prótoriumból, azután vezesd be ismét ugy, ahogy akarod. Jézus és a hírnök kimentek a prótoriumból. Pilátus pedig magához hívta azokat, akik előbb tartották a jelvényeket ós igy szólt nekik: — Esküszöm a császár üdvére, hogyha meg nem hajolnak a jelvények Jézus bejövetelekor, leüttetem a fejeteket. Akkor másodszor is behivatta a helytartó Jézust. A hirnök ugyanugy járt el, mint azelőtt és nagyon kérte Jézust, hogy a vesszőnyalábon lépjen át. Mikor bejött, újból meghajoltak a jelvények és tisztelegtek Jézusnak. 2. fejezet. Mikor Pilátus ezt látta, nagyon megijedt és fel akart emelkedni a székből. Eközben a felesége hozzá üzent: — Ne avatkozz ez igaz ember dolgába, mert sokat szenvedtem ez éjjel ő miatta.