Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Raffay Sándortól: Az Üdvözítő gyermekségének arab evangélioma
Az Üdvözit S gyermekségének arab evangélioma. 153 — Miért nevezi hát akkor őt Lélekben urának, amikor így szól: „Mondá az Úr az én Uramak : Ülj az énjobbomx-a, hogy ellenségeidet zsámolyul tegyem a te lábaid alá?" A tudósok feje azt kérdezte tőle: — Olvastad a könyveket? — Nemcsak a könyveket, mondá az Úr Jézus, hanem azokat is, amik beletartoznak. És magyarázni kezdte nekik a könyveket, a törvényt, a parancsolatokat, a rendeleteket, a titkokat, amik a próféták könyveinek tartalmát képezik, s amiket semmiféle teremtett ész felfogni nem képes. Akkor azt mondta az a tudós: — Én még ilyen tudást se nem láttam, se nem hallottam soha, mit gondolsz, mi lesz ebből a fiúból! — 51. fejezet. Akkor egy jelenlévő bölcsész, aki a csillagászatban jeleskedett, azt kérdezte az Úr Jézustól, vájjon tanulmányozta-e a csillagászatot ? Az Úr Jézus felelvén kifejtette neki az égi testek és égövek számát, azok természetét ós munkáját, helyzetét, harmad, negyed, hatod állásait, előre és hátrafutásukat, s mindenféle viszonyaikat, és sok egyebet, amit emberi ész ki nem nyomozhat. 52. fejezet. Jelen volt ott egy olyan bölcsész is, aki a természettudományokban volt különösen jártas, aki, mikor azt kérdezte az Úr Jézustól, hogy tanulta-e az orvosi tudományokat is, az feleletül kifejtette neki a fizikát, metafizikát, hüperfizikát liüpofizikát, a test képességeit és nedveit, valamint azok hatásait, a tagok, csontok, erek, véredények, idegek számát, nemkülönben a meleg és hideg, a nedves és száraz hatásait és ami ezekből származik, továbbá hogy micsoda munkát végez a lélek a testben s mik az érzései és az erői, a beszédnek, haragnak, kívánságnak képességeit, végül az összehatást és a széthúzást ős sok egyebet, amit semmiféle teremtmény értelme ki nem nyomozhat. Akkor az a bölcsész fölkelt és imádta az Úr Jézust mondván: — Uram, mostantól fogva tanítványod és szolgád leszek.
