Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Raffay Sándortól: Az Üdvözítő gyermekségének arab evangélioma
Az Üdvözit S gyermekségének arab evangélioma. 149 veszedelmes kígyó szúrta meg, úgy, hogy segítségért kiáltozott. Mikor a társai hozzáfutottak, mint egy hullát találták már a földön fekve, aztán eljöttek a hozzátartozói, felszedték, hogy a városba vigyék. Mikor ahoz a helyhez érkeztek, ahol az Úr Jézus király módjára trónolt, míg a többi gyermek szolgaképen állta öt körül, a gyermekek elébe szaladtak a kígyó által megmart gyermeknek és azt mondták a rokonainak: „Menjetek a királyt üdvözölni!" De miután a nagy szomorúság miatt, amelybe kerültek, nem akartak odamenni, a gyermekek erőszakkal hurcolták őket oda. Mikor aztán az Úr Jézushoz értek, az megkérdezte tőlük, hogy miért viszik azt a gyermeket. Mikor azok azt felelték, hogy kígyó marta meg, akkor az Úr Jézus így szólt a gyermekekhez : — Gyerünk, öljük meg azt a kígyót! Mikor pedig a gyermek szülői kérték, hogy őket engedje tovább menni, mert a fiuk haldoklik, mondának nekik a gyermekek : — Nem hallottátok, hogy a király azt mondta: Gyerünk, öljük meg azt a kígyót?" Nem akartok neki engedelmeskedni ? Igy aztán azok akarva nem akarva visszavitték az ágyat. Mikor aztán ahoz a fészekhez értek, így szólt az Úr Jézus a gyermekekhez: — Ez a kígyó fészke ? Mikor azok igenelték, Jézus szavára késlekedés nélkül előbújt a kígyó s meglapult. Azt mondta neki Jézus: — Eredj és szídd ki az egész mérget, amit a fiúba bocsátottál! A kígyó a fiúhoz csúszott és az egész mérget visszaszívta, mire aztán Jézus megátkozta őt és a kígyó tüstént szétpukkadt, a gyermek pedig az Úr Jézus kezének érintésére meggyógyult. S amikor sirni kezdett, azt mondta neki az Úr Jézus; — Ne sirj, mert egykor az én tanítványom leszesz. Ez volt a kanaanita Simon, akiről az evangéliomban szó van.