Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Lapszemle - Raffay Sándortól: Zeitschrift f. d. neutestl. Wissenschaft und d, Kunde des Urchristentums

Lapszemle. Zeitschrift f. d. neutestl. Wissenschaft und d. Kunde des Urchristentums. Herausgeg. E. Preuschen. Gieszen 1910. 3—4. Schütz It. (Wilmersdorf-Berlin) Ιερονσχλεμ und Ιεροαολνμα im Neuen Testament címen azt a feltűnő jelenséget vizsgálja, hogy az újszövetségi irók miért írják eltérően Jerusálem nevét ? Ramsay és Harnack idevonatkozó magyarázataival polemizálva megállapítja, hogy Lukács az evangéliumban eredetileg csakis a zsidó formát (

Ιερονααλεμ) tartotta meg, mig a többi evangélium a görög formát (

Ιεροαολνμα) használta. Lukácshoz csatlakozik a római, első korinthusi és a héberekhez irott levél valamint az Apokalypsis, Mátéhoz csatlakozik Márk, János és a galatákhoz irott levél. Az Acta külön elbírálást igényel. Itt a főváros neve a szerint változik, amint a beszélő aram vagy görög-nyelvü hallgatósággal áll szembem. Ε felvétel ellen ugyan szintén szól néhány kivétel, de Schütz szerint a theoria egészben véve megáll. Dibelius Fr. (Naumburg am Queis) Zwei Worte Jesu címen Mt. 5 j9 és Mt. 11 u magyarázatát adja. A „legkisebb" parancsolatok szerinte nem a tartalmilag csekélyebb jelentőségű, hanem a formában legrövidebb parancsolatok, ilyenek a ne ölj, ne lopj stb., a melyeket Jézus meg is magyaráz, mert azokat a farizeusok helytelenül, illetőleg felszínesen értelmeztek. A másik mondásban, amely így hányzik : ο δε μιν.ροτερος εν τη βασίλεια των ινρανον μειςων αντον έστν, a ο μοχροτερος Dibelius szerint Jézusra vonatkozik, mert ő a királya annak az országnak. Kisebbnek pedig Tertullianus szerint κατα την ήλιχιαν mondható Jézus, amikor is a μικρετερος = ifjabb, később jövő. Hieronymus is így : Multi de salvatore hoc intelligi volunt, quod qui minor est tempore, major sit dignitate. Spitta Fr. (Straszburg) a 3. és 4. számban folytatólagosan Zum Verständnis der Oden Salomos címen a Harris R. J. által kiadott syr nyelvű öskeresztyén iratról értekezik. Harnack nézetét elfogadva ő is azt vallja, hogy ezek az ódák zsidó körben keletkeztek, s megjelöli azokat az ótestamentomi helyeket is, amelyek az ódák egyes részleteinek vagy képeinek alapul szolgáltak. Áz ódák azonban keresztyén átdolgozásban állanak előttünk. Giemen C. (Bonn) Nochmals die Zahl des Tieres Apo. 13, l

8, címen ismét foglalkozik azzal a kérdéssel, amelyet Corssen,