Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az ál Máté

Az ál Máté. 67 József pedig már rég elment, hogy bábákat keressen. Mire a barlanghoz visszatért, Mária már világra hozta a csecsemőt. Ekkor József azt mondta Máriának: — Idehoztam neked Zelome és Salome bábákat, ott állanak kívül a barlang bejáratánál, de a roppant fény miatt nem mernek bejönni. Mária ennek hallatára mosolygott. József azonban azt mondta neki: — Ne mosolyogj, hanem légy eszeden, nehogy esetleg orvosság nélkül maradj. Akkor meghagyta, hogy az egyikük lépjen be hozzá. Mikor Zeloma belépett, így szólt Máriához: — Engedj, hadd vizsgáljalak meg. Mikor aztán elkészült, hogy Máriát megvizsgálja, a bába nagy hangon felkiáltott, mondván: — Uram, Uram, te nagyságos, könyörülj! Ki hallott ilyet valaha, de ki is gondolhatott, hogy az emlők telve legyenek tejjel, mig a született fiúcska az anyjának szüzességét tanúsítsa! A vérnek semmi foltja nincs a szülöttön, és semmi fájdalom a szülőben! Szűz fogant, szűz szült, szűz maradt. Mikor ezt a másik bába, névszerint Salome, meghallotta, azt mondta: — Amit hallok, el nem hiszem, ha csak meg nem vizsgálom magam is. És Salome Máriához bemenve, mondá : — Engedd meg hogy megtapogassalak és megvizsgáljam, hogy igazat mondott-e Zelome? Akkor Mária megengedte, hogy megvizsgálja őt és Salome kinyújtotta a kezét. De a mikor megérintette őt, tüstént kiszáradt a keze s a fájdalom miatt rettentően sirni és jajongani kezdett, kiabálva mondván: — Uram, te tudod, hogy mindenkor tégedet féltelek és minden szegényt díjazás nélkül gondoztam, özvegyektől és árváktól mit se vettem el, és a nélkülözőket sohasem űztem el haraggal magamtól. S ime most nyomorékká lettem az én hitetlenségem miatt, mert elég merész voltam megvizsgálni a te szüzedet. Mialatt ezt mondotta, megjelent mellette egy nagyon fényes ifjú, aki így szólt hozzá : 5*