Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Tüdős István dr.-tól: Jézus tanitói útjának földrajzi adatai

Jézus tanítói útjának földrajzi adatai. 29 sikhári mezőn)) feküdt, amely mezőn volt a Jákob kútja. Ε kút mellett történt a samáriai asszonnyal való beszéd, amelynek velőkig ható igazsága ma is kétségbevonhatatlan még azok részéről is, akik a Jézus tanításai felett szeretnének könnyen napirendre térni. Sikárban s a vidékén Jézus nagy sikerrel tanított, meg is szerették, úgy, hogy marasztalván őt, a 4

i

n szerint „ott marad a két napon áb\ Két nap múlva aztán Galileába megy, ahol Kánába tér be, ahonnan boldogan tér meg tőle a kapernaumi főember, aki beteg fiához kérte az Idvezitőt, aki maga nem ment el, hanem ezt mondá a főembernek: eredj haza, a te fiad él! ... S úgy volt! Kánából az 5

i szerint Jeruzsálembe ment Jézus, ahol a Bethesda tava mellett gyógyítja meg a 38 év óta beteg embert, még pedig szombati napon (16. vers) s ezért a zsidók már meg akarják ölni. Jeruzsálemből a 6j szerint a Tibériás tengeren túlra megy, ahol az 5000 embert megelégíti, majd a 18. vers szerint járja Jézus a tengert s elment Kapernaumba, ahol az örök életnek kenyeréről tanit, amely nem más, mint ő maga, az ő teste, amelyet ad a világ életéért. (6

ft

l). Ezt a beszédet nem értik a zsidók, keménynek azaz: nehezen érthetőnek mondják még a tanítványok is (60. vers). A 7

n szerint felméne az ünnepekre Jeruzsálembe, titkon, hogy meg ne ismernék. Ez a jeruzsálemi időzése hosszabb ideig tartó volt, mert olyan mozgalom támadt, amelynek hatása csak többszöri templomi megjelenésével, beszédével s tanításával magyarázható akkor, amikor mindenki ellenség és még sem akad. aki elfogja! Jeruzsálemből a 11

1

7 szerint Bethaniába ment Lázárt feltámasztani s azután elment a 11

5

4 szerint Efraimba, amely a quarantáni pusztában feküdt Jerikótól nem messze. Efraimból a 12, szerint húsvét előtt 6 nappal Bethaniába ment Lázárékhoz, akiktől másodnapon Jeruzsálembe ment, ahol bekövetkeztek szenvedései s befejezte földi pályafutását, amelynek földrajzi pontjait a IV-ik evangyéliom, amint látszik, elég szűkre szabva mutatja be, miután általános határ-jeleket akarván adni, hogy azokat összekötvén, bárki is láthassa milyen területen forgolódott Jézus, akinek nem volt más célja, mint széjjel járni és jót tenni. * * * ') Károlyi fordítása szerint Sikár a „major" mellett volt. Ez a major szó a görögben „χωρίο»·". Az új fordítás a „χωρίον" telek szóval adja vissza.