Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Könyvismertetés - Sebestyén Jenőtől: Visscher Hugó Prof. dr. Religion und soziales Leben der Naturvölker
314 Könyvismertetés. 314 Másik kifogása a szerzőnek a mai gyakorlati theologia ellen az, hogy ez a deduktiv módszer a részletekben is túltengő kifejezésre jut. Schleiermacher az egyház tevékenységét a „darstellende és ordnende Handlung"-ra különítette, a Schleier macher utáni „scholasztikusok" természetesen az egyházi szolgálat minden egyes mozzanatát nagy részletességgel és unalmassággal ezen elv szerint sématizálták. Kifogást emel Drews a gyakorlati theologia historicismusa ellen is, a mennyiben reá mutat arra, hogy a gyakorlati theologiai művek túlságos nagy tért szentelnek az illető gyakorlati cselekvés, illetve az erről szóló disciplinák történetének. Különösen Zezschwitz volt kezdeményezője ennek az irányzatnak, akinek katechetikájában a történelmi rész foglalja el a nagyobb teret. Mellesleg megjegyzem, hogy Z. az élvezhetlen német tudományos theologiai irók között is egyik legelső helyet foglalja el. Ha kezünkbe vesszük Achelis nagy tankönyvét, és a legtöbben ezt használják, látjuk, hogy még ő is, különösen liturgikájában nagyon bele esett abba a hibába. De azokban a tankönyvekben is, a melyek a „ Sammlung von Lehrbüchern der Pr. Theologie" sorozatában jelentek meg, túlteng a históriai elem. Igy az épen kezemnél lévő „Die Lehre von der kirchlichen Erziehung "ban Sachsse katechetikájában a történelmi rész 300 és a pozitív rósz mindössze 126 oldalon van tárgyalva. Mint kuriosumot említem fel, hogy Hardeland uzlári superintendens a különös lelki gondozás történetét is megírta egy vaskos kötetben. Előttünk ezek mind ezek akamikus érvekkel bírnak, de Drews e könyvében reá mutat arra, hogy a német egyetemben a praktika theologia előadását azon elemeknek túltengése teszi eredménytelenné és megúnottá. De különös érdekkel bir Drews előadásában azon részlet, amelyben a praktika theologia bifurkációjának szükségességét hangoztatja. Kell mondjá egy gyakorlati theologia a theol. studensek és egy a gyakorlati lelkészek számára és mindegyiknek kell, hogy meglegyen sajátos jellege. Kiemeli, hogy a praktika theologia körében az egyetemen különösen három disciplinának kellene helyet foglalnia u. m. az egyházismének (Ev. Kirchenkunde), a népismének vallási szempontból (religiöse Volkskunde) és a vallás psychologiának. A német gyakorlati theologiai irodalomnak ma már egy érdekes, számottevő részlete az, amelyet különösen modern theologusok e tudományszakokban produkáltak. Az „Evangelische Kirchenkunde" sorozatban jelentek meg a különböző tartomány egyházakban lefolyó egyházi életet ismertető művek, amelyekben természetesen a jelen helyzet feltüntetése mellett az illetők reá mutatnak a jövő egyházépités fontos feladatára. Többen irtak empirikus vallás lélektani munkákat, feltüntetve különösen a falusi nép lelki világát és valláserkölcsi életének jellegetes megnyilvánulásait. Ide vágó a Niebergall dolgozata a Zeitschrift für Theologie und
