Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Lapszemle - Törteli Lajostól: Zeitschrift f. d. neutestl. Wissenschaft und d. Kunde des Urchristentums

Lapszemle. 233 1. a synoptikusok szerint Jézus nyilvános működése 4—6 hónapra terjed ugyan, de a spatiumok kiterjesztésével bátran tehetó' 12 hónapra. 2. Jánosnál pontosan egy évre lehet rekonstruálni Jézus működését, annyival is inkább, mert 3. Mk. 11

3, 14

6, l

3, 1

4, Mt. 21

3, 26g, 1

8; Lkcs. 19

3i, 21

3

7, 22

n; Mt. 23

3

7, 3

9, Lkcs. 13

3

7 szöv. 19

4

2 sk. nem Jézus többszöri jeruzsálemi utazásait, hanem egy huzamosabb ottani idó'zését bizonyítják. (Teljes joggal ép ugy bizonyíthatják az ellenkezőt is!) Végül állást foglal a mellett, hogy János nem ismerte és nem használta a synoptikusokat. Fejtegetése érdekes, a synoptikusokra vonatkozólag kétségkívül megáll, de János evangéliumával oly merészen és minden elfogadható okodatolás nélkül oly erőszakosan bánik, — fejezeteket cserél meg, neki nem tetsző adatokat egyszerűen töröl, esztendők eseményeit egybevonja, — hogy vizsgálódásainak ezen eredményét nem sikerült kísérletnél egyébbnek nem fogadhatjuk el. Μιστηριον und sacramentom in den ersten zwei Jahrhunderten der Kirche. Von H. von Soden in Steglitz bei Berlin. Α μιστηριον szó csak a synoptikusokban fordul elő (Jánosnál nem) s ott is csak egyszer Mk. 4

n, Mt. 13

u, Lk. 8

)

0. Jézus tanítása a mennyek országáról: μιστηριον, nem részleteiben, hanem magán valójában mint egész. A mennyek országáról szóló ige hirdetésre nézve a μιστηριον ezen Charaktere eschatologikus, a keresztyénség maga is μιστηριον, amennyiben jövendölés tárgya. A jövendölés egyik formája viszont a parabolákban való beszéd. — A páli levelekben 21-szer fordul elő, alapjelentésében I. Kor. 12

i sk. s Kol. 2

2, 4

3; mindenütt Krisztusra vonatkozik eschatologikus értelemben. Aki a μνστηριον-ba, be van avatva, azzal nem történhetik semmi változás, ami nincs, nem érti és nem ismeri meg ha eljő, amint meg nem értette az előjeleket sem, az ilyenre nézve halál és halált hoz, ami amarra nézve élet és életet hoz. Ezért a jövendő megismerése valóságos előny és reális erő. A „

μιστηριον" valószínűleg zsidó-keresztyén terminus technikus. Az 0. T.-ban gyakran előfordul s különböző titkokat jelent, az apostoli atyáknál igen ritka, háromszor találhatjuk meg Ignatiusnál s egyszer a όιδαχηban, tartalmi jelentése a christologia. Az apologetáknál ugy a ker. mint a pogány „vallást" jelentette, majd gnostikus terminussá válik s jelenti az exoterikust és titkosat az exoterikus s közönségessel, a pneumatikust a psychikussal s a hylozvismussal ellentétben. Amily ritkán fordul elő a μιστηριον a görög egyházi irodalomban, ép oly gyakori a sacramentum az egykori latin irodalomban. Tertulliannál jelenti egyebek között a keresztyénség typusát az ó. T.-ban, a gnostikus mysteriumokat, majd a formulázott hittételt, igy a keresztséget, úrvacsorát s más rítusokat is. A μνστηριον-nak sakramentummal, szentséggel való fordítása az ő révén lett általánossá; jóllehet már előtte a rómaiak is igy fordították s a sacramentumnak ők is bizonyos vallásos jelleget adtak: jelentette a katonai szolgálatra való ünnepélyes lekötelezettséget, Theol. Szaklap. II. évf. 16