Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Lapszemle - Törteli Lajostól: Zeitschrift f. d. neutestl. Wissenschaft und d. Kunde des Urchristentums
232 Lapszemle. s igazolja azt e körben is ismeretes és az ódákban is előforduló tbeol. fogalmakkal és képzetekkel (az Isten teje, a tökéletes sziiz, a parakletos, a szentháromság tana. az exstatikus prefetismus, a martyromság dicsérete, a böjt és házasság). A dalok valószínű szerzőjének magát Montanust tartja, innen, hogy szerinte e dalok igen értékesek, mert belőlük ismerhető meg igazán a montanismus lényege. Harnackkal szemben, aki szerint e dalok keresztyén kezek által interportálva vannak, Fries azok eredetiségét vitatja nagy ügyességgel és sok sikerrel. Die Dauer der öffentlichen Wirksamkeit Jesu nach den vier Evangelisten. Von Lic. Dr. Hans Windisch in Leipzig. Cikkíró sorra veszi az evangéliumokat s vizsgálja bennük Jézus működésének időtartamát s a következő eredményekre jut. Mk. alapján Jézus nyilvános működésének időtartama 18 hőt, 47 2 hónap. Igy azonban a felvenni szokott egy év sehogysem jöhet ki, azért talán az időközök lehettek hosszabbak, vagy pedig Jézus többször ismételte volna beszédeit és tanait (?) Mk. csak a typikusokat gyűjtötte össze a nép szájáról s amikor a rendelkezésre álló anyag együtt volt, ugy amint tudta, egy egyöntetű képet alkotott belőle, igy azonban az időhatároknak természetszerűleg bizonytalanoknak kellett lenniök. Mt.-nál Jézus működésének időtartama 5 hónap, az 6 chronologiája azonban még ingadozóbb mint Mk.-é, fixpont ő nála az aratási idő megemlítése és a templomadóról szóló elbeszélése, de a pascha idejével való együttes számításban az adatok is megbízhatatlanok, mivel nem a maguk helyén vannak az események sorozatába beállítva. Lkcs.-nál Jézus nyilvános működésének időtartama 6V2 hónap. Ami az aratási idő elhelyezését illeti, Lkcs. jár legközelebb az igazsághoz, amennyiben mig Mk. 3, Mt. 2—3, addig Lkcs. 5 hónapra teszi a végkifej lés előtt, másrészt azonban az utazási sorrend nála sem chronologikus. Sajátságos, hogy a synoptikusok ugy csoportosították a beszédeket s az eseményeket, hogy azok igy beállítva körülbelül egy félév alatt lejátszódhattak volna, holott legalább egy évig kellett tartamok. János evangeliuma a legszéleskörübb, — benne Jézus működése pontosan 2 évig tart — és mégis a leghézagosabb. Jézus működése az ünnepek keretében történik, az ünneptelen időben alig szorítkozik egy-két eseményre, szóval kevesebbet mond el hosszabb időhatárok között mint a synoptikusok, amit tényleg közöl, egymásutánban 2 hónap alatt lejátszódhatott volna. Windisch ez alapon nagy merészséggel hajlandó az 5. és 6. caputot megcserélni, ami magával hozná a 4. és 6. caputban emiitett galileai események összevonását az 5. és 7. caputban foglalt ünnepi tartózkodások egyesítését. Ε hypothesisek kedvéért törli végül a 6 4-ben jelzett ünnepi dátumot is; igy természetesen Jézus nyilvános működése csupán egy évre terjedne ki, kezdődnék a pascha ünneppel Jerusalemben (?) s végződnék ugyanazzal ugyanott. Windisch vizsgálódásai alapján a következő eredményre jut:
