Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta

230 Ifj. Imre Lajos. első kötelessége, hogy a maga erkölcsi és vallásos értékeit tagjaiban munkává változtassa át. Az egyház keletkezése óta már igen sok hivatást töltött be, volt tudományos intézmény, biró, gazdasági institúció a racionalizmus, inquisitor az orthodoxia, misszionáriusképző a pietizmus korában, ma hol szakszervezetet akarnak csinálni belőle, hol meg azt akarják, hogy elpusztuljon, de mindebben igazi hivatását meg nem kapta. Az egyház nevelői intézmény ós célja, hogy az a szeretetközösség, mely tagjait összefűzi, munkaközösséggé változzék át a sociális téren. Lehet, hogy az idő már kevés teret hagyott, ahol e munkáját végrehajtsa, de amit hagyott, meg kell ragadnia ott, ahol lehet. A munkára pedig elő kell készíteni tagjait gyermekségüktől kezdve. Az iskolából ide s tova ki kell vonulnunk. Jaj nekünk, ha nem gondoskodunk róla, hogy szellemi kötelékekkel vonjuk magunkhoz a tagjainkat. Az inkvizíció, eretnekítós kora lejárt, még Skóciában is, ez nem fogja többé a kezünk alatt tartani az embereket, s talán jobb is így. Talán kegyesebb lesz hozzánk a sorsunk fölött itélő jövő nemzedék. * * * Elmondtuk azt is, amit befejezéseül szántunk e vázlatos dolgozatnak. A skót egyház történetében voltak sötét idők, de kétségtelen, hogy ma a haladás biztos jeleit tünteti föl. Helyzete igaz, más, talán könnyebb, mint a mienk, de a helyzetet megértette, előnyeit kihasználja, hátrányai ellen védekezni kész. A feladatot, mely előtte van, fölismerte és tudja, hogy mivöl sokat aludt a múltban, sokat kell dolgoznia a jövőben. Hát mi, kik nem telünk be ősi multunk emlegetésével, kik még most is főórvül használjuk hibáink védelmére az üldözéseket és evvel még jobban mélyítjük a szakadékot, vagyunk-e annyira, hogy látnók a feladatot legalább, mely előttünk van és ha a jelen bizonytalan, nehéz, gondoskodnánk róla, hogy biztosítsuk — a jövőt?! Ifj. Imre Lajos.