Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Tüdős István dr.-tól: Jézus tanitói útjának földrajzi adatai

Jézus tanítói útjának földrajzi adatai. 19 Galileának Názáret városát a 4 1

3 tudósítása szerint elhagyván: lakozók Jézus a tenger mellett való Kapernaumban, amely a Zebulon és Naftali részére jutott terület határában feküdt. Kapernaum a Tibériás tengernek csaknem legészakibb pontján fekvő városa, magától a tengertől egy félórai útnyi távolságra, Názárettől északra, kelet felé való gyönge hajlással. Kapernaumban lakozva járt Jézus a 4 í

8 szerint a galileai tenger, vagy Tibériás tava

1) mellett s ott találkozott Simon és András nevű halászokkal, akiket elhívott tanítványaiul. Ugyancsak e tájon hívta el a két Zebedeus-flt, t. i. Jákobot és Jánost is. A 4 23 szerint körüljárta

2) aztán Jézus az egész galileai tengert s tanításának hire így terjed el egész Szíriában, amely Galileától északra feküdt s a hire után, amely a csodatettek folytán még nagyobb lett: nagy sokaság gyűlt hozzá s követé is őt magából Galileából, aztán a 10 városból (t. i. Szíria következő helyeiről: Bethsan, Rafana, Damaskus, Rabbath-Ammon, Gadara, Hippos, Dion, Pella, Galaza és Kanatha), továbbá Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túli vidékről. Amikor így nagy sokaság gyűlt össze, akkor felment Jézus a hegyre s az u. n. hegyi beszédet tartotta. Ez a hegy a hagyomány szerint a 316'/2 méter magasságú Battin, szép kilátással Hermonra s magára a tengerre, úgy, hogy szinte kínálkozott arra, hogy ott hallassa az Úr azokat az igéket, amelyek a boldogságról szólnak első sorban s aztán végig vezetnek mindazokon a valláserkölcsi igazságokon, amelyek által az Isten országa valósággá válik azokra nézve, akik azokat az igéket befogadják s követik. Magáról e hegyről, hadd álljanak itt azok a szavak, amelyekkel Körte

3) jellemzi azt, amikor így ir róla: „a hegy a prédikáció tartására nagyon alkalmas, mert tetején lapos terület van, oldala _ szelíd hajlású s azon sok nép hallgathatta Jézust . . . Északra a helytől feküdt Hermon, hófedte vidékkel, — nyugatra az erdős Karmel s csak kevés távolságra: a galileai tó . . ') Tisztán megérthető, hogy a galileai tenger egy a Tibériás tavával vagy tengerével, s5t egy a Genezáreth tavá-val is. A magyarázata ez: a Tibériás város lakosai a város nevéről nevezték a tengert, amely különben galileai tó vagy tenger nevet viselt általában; a tenger nyugati részén elterülő területnek pedig Genezáreth lévén a neve, a lakosai a tengert is így nevezték. Minden nagyobb hely a maga nevével jelezte a mellette levő tengert, különösen pedig Tibériás és Genezáreth vidéke. ') Károlyi Gáspár Λ',,κριήχίν" kifejezést „elkerüld·' szóval adja vissza, holott nyilvánvaló, hogy a megkerülés, körüljárás a helyes kifejezés. s) „Reise ins gelobte Land" című művében. 2*