Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Törteli Lajostól: Prolegomena az ószövetségből származó s az új-szövetségben található idézetek viszonyához

12 Törteli Lajos. nak, továbbá az elérni kívánt célnak, betűszerinti értelmével akar-e bizonyítani az iró, vagy allegorikus, esetleg typikus formájában, természetes-e az idézet, vagy mesterkélt és erőszakos, az egész verset citálja-e, vagy csak épen annyit belőle, amire szüksége van ? Különös súlyt helyez a kötési formulákra s megvizsgálja, van-e valami jelentőségük az idézet minéműségének előzetes megállapítására ? Az exegetának azonban, hogy ezen a téren sikeresen munkálkodhassék, a talmudi iratoknak az Ószövetségből való idézési módját s különösen kötési formuláit tanulmányoznia kell, mert jóllehet a talmudi irók más körben mozognak, mint az újszövetségiek, a szellem közösségénél fogva, amelyben mint zsidók nevelkedtek, az Ószövetséget más-más célzattal ugyan, de rokon módon és formában használták, idézték és magyarázták. Mi sem bizonyítja azt jobban, mint az a tény, hogy a zsidó szellemben kiiskolázott Pál teljesen a talmudi dialektika fegyvereivel dolgozik; a farizeusok s irásmagyarázók tanítási módja a többi apostolra sem lehetett minden hatás nélkül, noha ők άγραμματοι voltak, de mint buzgó vallásos zsidók bizonyosan ós gyakran hallgatták a templomi magyarázatokat. Ha tehát nem is megyünk el annyira Surenhusiussal, hogy az újszövetségi irók kötési formuláiban és idézési módjában a Talmudóval azonos systhemát keressünk, a közöttük fennálló rokonságot azonban el nem tagadhatjuk. A Talmud kötési formuláinak a legtöbb esetben szószerint megfelelnek az újszövetségiek s ilyenkor az idézet minéműsége is azonos vagy legalább rokon. A következő példák is meggyőznek erről. Mt. 1

2

3: ha nXrßwdfj το ρη^εν, ennek megfelel a Talmudban : ibw«' "0 B

,

,p

i> Berachot fol 57. col. 2. idézi Jes. 44 2

3; ez nem a szószerint, hanem inkább a tartalom szerint való idézés formulája, IÖXJB

» a Talmudban lépten nyomon előfordul, az értelem szerint való idézés bevezető szava, a görögben ε^όήΟ-ε Róm. 9

1

2,I

6, Gal. 3

l

6, Apoc. 6

U, stb. ,ri31 vagy STian vagy = meg van irva, igen gyakori, a szószerinti idézés kötési formulája, görögben ν,αΰας γέγραιται, γεγραηται, γεγραμμένον εστί, -/.ατά το γεγραμμενον. 21Γ3Η "ΙΟΝ vagy Χ-ιρ ΊΟΚ = a

zt mondja az írás, szintén gyakori, akkor használták, amikor az írás bizonyító tekintélyére hivatkoztak, néha a í"

1

0'' kérdő szócskát tették elé, így Pál is Róm. 4

3, Gal.,4 3

0: ú γάρ 'η γραφή λάγει·, "

1D1S

1 = és azt mondja t. i. az Úr, az írás, néha hozzáfűzve "

15t

1 ós továbbá, ismét, ezzel a formulával akkor éltek, mikor az első idézet a kérdéses dolgot még nem világosította meg teljesen, hanem csak a következő vers vagy a következő, de más helyről vett idézet. Berachot fol. 54. col. 2. idézi a 107. Zs. 23. versét s utánna i

C18

1 kötési formulával a 25 és 27, illetve a 28 ós 29. ver-