Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Lapszemle - Törteli Lajostól: Zeitschrift f. d. neutestl. Wissenschaft und d. Kunde des Urchristentums
142 Lapszemle. újszövetségbe való tartozásnak, a tisztaszivüség pedig nem zárja ki a házas életet és viszont, így nős ós férjes keresztyének is bizonyára megkereszteltettek. Afrahal nem a házasságot ítélte el, hanem a törvénytelen, házasságon kivüli együttélést s a nőtlenség inkább apáti tanácson, mint egy határozott parancson vált szokássá. Aki házasodni akart először vagy ismételten, megtehette, de nyíltan, erkölcsi alapon. Annyi azonban tény, hogy Afrahal a házas életet nem sokra becsülte, nem tartotta egyébnek, mint egy — sajnos — meg nem változtatható isteni intézménynek, amelynek célja az emberiség továbbpalántálása. A természeti rend jő neki, — de másként jobb volna. Koch szerint a „szövetség fiai és leányai" Afrahalnál nem szerzetesek és apácák, akik fogadalmakat tettek s kolostorban laktak vagy a magányba vonultak vissza, hanem a gyülekezetben élő hívek, kik szabad akaratból tartózkodtak a házasságtól, vagyonukkal rendelkeztek s szigorú erkölcsös, asketikus életet éltek. Egy rövid angol értekezés olvasható ez után Fred C, Congbeare-tól „The Odes of Solomon Montanist" címen. Dr. J. de Zicaan (Holland): „Minuskellgruppen in 2 Petri und Judas" című értekezésében azt igyekszik alapos szövegkritikai apparatussal bizonyítani, hogy Péter második és Júdás levelében a minucularis codexek között egy csoport található, mely a régebbi megfigyeléseket igazolólag középhelyet foglal el a régebbi és fiatalabb maiuskularis codexek között. Ε csoport négy családot foglal magában, melyek szoros rokonsági viszonyban állanak egymással. A Missellen rovatban Willian Η. P. Hatch (Lexington) a római korban a Phyrgiában ős környékén igen használatos Papias névről szól. Arra azonban nem talál elég alapot, hogy a feliratokon említett személyek bármelyike is ama Papiassal volna azonosítható, aki a Mt. és Mk.-ról szőlő tudósítást ránk hagyta. A. B. Drachmann (Kopenhagen) Wellhausennel szemben Afrahal fordítására s a Latinára hivatkozva Ján. 8 4 4 szövegét így véli helyesen megállapítottnak: νμεϊς ix τον πατρός τον Κάιν εστε stb. Franz Eühl (Königsberg; Zur Herkunft des lateinisch-gotischen Bibelfragmentes) azon véleményének ad kifejezést, hogy a Ρ. Glaue és Κ. Helm által közzétett s Egyptomból származó latingót bibliatöredék Afrikában a vandal birodalomban jött létre, ahol a latin és gót nyelv különösen a királyi udvarban ismeretes és használatos volt. A töredék talán Geiserich idejében mint hadizsákmány került Egyptomba. Lic. dr. Duensing (Dassensen) Salamon 24. ódájához, mely Jézus megkereszteltetéséről s a természetnek ugyanakkor történt megbénulásáról szól, tesz pár kritikai megjegyzést. Végül Roland Schütz (Berlin) a fügefa hasonlatáról irt cikkének utóhangjaként Immanuel Löw fordítási helyesbítéseit találóaknak fogadja el. Közli; Tiirte H
