Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az ál Máté

Az ál Máté. 139 — Miért nem állottál a te kegyelmed jóvoltával ez ember mellé, aki a te nevedet viselte? — Mi az ón hatalmam avagy képességem, viszonzá József, hogy ezt jótevéssel támogathassa? — Fogd a te kendődet, amely a fejeden van, feleié Jézus, és jöjj, tedd azt a halott arcára ós mondjad neki: „Gyógyítson meg téged a Krisztus! És tüstént meggyógyul és felkél ágyáról az a halott." Ennek hallatára József tüstént elment, hogy Jézus parancsát teljesítse, s belépett a halott hajlékába s azt a kendőt, amelyet a fején hordott, a halott arcára borította, aki az ágyában feküdt és mondá: „Gyógyítson meg tégedet Jézus 1" És nyomban felkelt a halott az ágyról és azt tudakolta, ki az a Jézus ? 41. fejezet. Betlehem városából Kapernauin városába költöztek, és József a maga házában lakott Máriával s Jézus is velük. Egy napon József magához hivta elsőszülött fiát, akit Jakabnak hívtak, és a zöldséges kertbe küldte őt, hogy szedjen zöldséget főzelékre. Jézus pedig követte testvérét Jakabot a kertbe, de ezt József és Mária nem tudta. Mig Jakab a zöldséget gyűjtötte, azalatt egy lyukból egy vipera mászott ki és megmarta Jakab kezét s az a fájdalomtól nagyon kezdett kiáltozni. És már bágyadó hangon kezdte keseregni: „Jaj, jaj, a legveszedelmesebb vipera marta meg a kezemet!" Jézus pedig oldalt állva, a kesergő szavakra Jakabhoz futott ós megfogta a kezét és semmi egyebet nem tett, csak ráfújt a kézre és lehűtötte azt. S Jakab tüstént meggyógyult, a kigyó pedig meghalt. József és Mária pedig nem tudta mi törtónt, de Jakab kiabálására és Jézus rendelkezésének hallatára a kertbe futottak s mire odaértek, a kigyó halott volt, Jakab pedig egészséges. 42. fejezet. Mikor József gyermekeivel, Jakabbal, Józseffel, Júdával és Simeonnal, meg a két leányával együtt asztalhoz telepedett, odament Jézus is az G anyjával Máriával, meg annak a