Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Szele Miklóstól: A szentség fogalma az ószövetségben
A szentség fogalma az ószövetségben. 111 (pl. Lev. 22 2, áldozati állatokról 2 Krón. 29 3 3 stb.). «Ηί> a füstölőszer (Ex. 30 3 5), a színkenyerek (1 Sám. 21 7), a tized (Lev. 27 3 0), a szarvasmarha, juh és kecske első fajzása (Num. 18 1 7, valamint az emberi elsőszülöttek is Ex. 13 2), a negyedik évi gyümölcs (Lev. 19 24) és általában minden Jahvénak szóló adomány, ^lp az a ruházat, melyben a papok áldoznak (Ex. 28 2 és sok helyen), e szent ruhákat Ezék. 42 ] 4 sz. a papoknak le kell tenniök bent a ^"IP-ben, a papok helyében (Ezék. 44 ] 9 közelebbről is meghatározza: enpn rbts·' 1^ a papok celláiban) s más ruhát vévén, szabad csak kimenniök a külső tornácba a nép közé, hogy a néppel való érintkezés által a szent ruhák profánná ne legyenek. Szent a fölkenés vagy megkenés olaja, mely a fölszenteléseknél használatos (pl. Ex. 30 2 5): »T^ntfn p xtf), szent még a sekel is, mert annak felét kellett ajándékul adni Jahvénak («fJP? Sptfa bpvn wm Ex. 30, 3). A szombatonként s a nagy ünnepek l-ső meg 7-ik napjain tartott ünnepi gyülekezés Β^ρ'ίηρη ( pi. e x > 12 í r, Lev. 23 passim), az istentiszteletre rendelt napok s különösen a szombat szent napok (»np, Wn N e h g^ _ Bhjrratf Ex. 16 2 3), a jóbél-év szent (Lev. 25 1 2). „Szent ékesség" (cnp-nvin) az az öltözet is, melyben a laikusok vallásos ünnepet ülnek (Zsolt. 29 2). A dolgok szentségének megértése egy csomó hibás képzetet, mely a szentség fogalmával összenőtt, azonnal megszüntet. Ha személytelen, sőt élettelen dolgok „szentek" lehetnek — s pedig oly feltűnő számmal — az ószövetségben, akkor az a „szentség" első sorban nem lehet erkölcsi minőség. Sőt első sorban nem is minőség az, hanem viszony, valamely dolog vallásos vonatkozásának a kifejezése; magában és magáért semmi sem szent, csak Isten. Ebben áll a legnagyobb különbség a „szent" s a „tiszta" közt, mert az ószövetség nézete szerint bizonyos dolgok, pl. állatok magukban és magukért, természetes minőségükben és minőségükért tiszták vagy tisztátalanok. Hogy a dolgok szentsége nem minőség, hanem viszony, mutatja Jós. 6, 9, hol az mondatik, hogy Jerichó „minden ezüstje és aranya s réz- és vasedénye szent Jahvénak"; nem valami különleges minőségüknél fogva nyilvánitattnak e tárgyak szenteknek, hanem ama viszonynál fogva, amelybe jutnak, t. i. ama helyzetüknél fogva, hogy Jahve tulajdonába, mint a vers mondja: „Jahve kincseskamrájába" mennek át. Mindenesetre — mint már nem egyszer érintettük — bizonyos minőség megkívántatik a szent dolgoknál, t. i. egyedül csak fizikailag (lévitailag) tiszta dolgok v. tárgyak lehetnek szentekké, pl. csak tiszta állatok s minden szent tárgyat tisztán kell tartani (pl. a lévitáknak 1 Krón. 23 2 8); ezért van, hogy a szülés után tisztátalan asszonynak nem szabad sem a szent helyre menni, sem
