Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei

100 Dr. Germanus Gyula. maradt költeményei engedik sejteni az elveszett művek szépségét és becsét. Itt prózai fordításban mutatok be egyet: Te ki látsz, magadhoz imigy szólj, Nemsokára elér a múlás ideje Vájjon kibirják-e a hegyek mindenkor Az idők viharát és összes terheit ? Mennyi utas szállt le mellénk Bort szürcsölvén, tiszta vízzel Szűrvén üvegjén át, az arany nedűt. Büszke lovak, kapáljátok a földet, diszes kantárokban Éltek egy ideig, a jólét ölében Semmi bajtól félve, renyhén ficánkolva Nézd csak az idő mint söpörte el őket: így fog az ember is a forgó időnek áldozatúl esni így tartja meg az idő a legjobbat, legnemesebbet Kik éjt és nappalt a boldogság végzetes keresésében töltik. Mohamed vallásával nem talált előkészített talajt Arábiában. Tanítása merő ellentétben állott a beduin ethikával. A keresztyénségnek volt része azonban, hogy tanainak egynéhány lelkes és buzgó hive akadt. A szétszórt törzsek közt voltak egyesek, a legjobbak, kik a törzsi fejetlenségben nem tudtak élni, kik magasabb szellemi kincsek után vágyódtak mint amilyeneket a harc, a zsákmány, a dal és vers adhattak, Mohamedhez csatlakoztak. Mohamed érezte a keresztyének e fontosságát. A városlakók, a délarab medinaiak voltak első hivei. Nem is lépett fel a keresztyénség ellensége gyanánt. Hiszen ő is a Megváltó példájában találta első inspirációját. Messze vezetne, kimutatni ama szálakat, melyek az iszlámot a keresztyénséghez fűzik. Itten csak azt akarom kiemelni, hogy a fejletlen, külsőleges arab keresztyénség szolgálatába állott Mohamednek, ki eleinte lényegileg a keresztyén elveket hirdette és az elszórt keresztyéneknek nagy érdemük van, hogy Mohamed el nem bukott: hogy Afrikában, Ázsiában ma pogányság helyett a monotheismus uralkodik. Szerény cikkem amohamedelőttikeresztyénségnyomaival, emlékeivel foglalkozik. Mohamed után Syriában, Egyptomban új talajon, uj elemekből ismét megszületett az arab keresztyénség, melynek az arab klasszikus irodalomban is része van és mely szakadatlanul él a mai napig. Az arab keresztyénség e másik korszakáról talán a jövőben lesz alkalmam beszélni. Dr. Germanus Gyula.