Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Pröhle Károly: Hazai protestáns theologiai tudományosságunk sajátos helyzete és feladatai

Hazai protestáns theologiai tudományosságunk sajátos helyzete és feladatai tekintettel a kiilíőldre. munkásai aránylag nagyon is kevéssé veszik figyelembe egymás munkáit. Tübbnyire csak külföldi munkákra hivatkoznak s a tárgyunkra tartozó magyar munkákat, még ha érdemesek is, szeretjük figyelmen kivül hagyni, mintha nem is léteznének. Ez nem jól van így. Becsüljük meg jobban egymás munkáját, legalább a figyelembe vétellel s bizonyára ez is nagyban hozzá fog járulni a munkakedv fokozásához. De hogy ez jobban lehetséges legyen, még egy fontos mulasztást kell pótolnunk. Protestáns könyvkereskedelmünk még a kezdet kezdetén áll s magvar theologiai irodalmunk termékei többnyire a szerzők magánraktáraiban hevernek, mert az első hirdetések után többnyire szó sem esik róluk. Itt is segíteni kell. Meglevő néhány protestáns könyvkiadó cégünket és könyvkereskedésünket reá kell bírni arra, hogy a tényleg kapható prot. theologiai művekről időről-időre csakugyan teljes jegyzéket adjanak ki. De ez még nem elég. Egy teljes, lehetőleg a reformáció koráig visszamenő magyar protestáns theologiai bibliographiára volna szükség, mely magában foglalná nem csupán a magyar nyelven, hanem általában a magyar protestáns szerzőktől, tehát akár német, tót vagy latin nyelven megjelent összes theologiai műveket és pedig nem csupán az önállókat, hanem a már megszűnt folyóiratokban megjelent érdemesebb cikkeket is; a még folyamatban levő folyóiratok kiadóit pedig rá kellene bírni arra, hogy 10 —15 évfolyamonkint egy-egy nagy tartalomjegyzéket adjanak ki. Ennek a magyar protestáns theologiai bibliographiának a berendezése lehetne akár encyklopaediai, akár — és ez talán jobb, mert könnyebb volna — betűsoros, úgy, hogy a szerzők névsora szerint berendezett jegyzéket kiegészítené egy ugyancsak betűsoros tárgymutató, mely az előbbi jegyzékre utalna vissza. A régebbi és ritkább munkáknál meg lehetne jegyezni azt is, hogy hol találhatók. Ezt a bibliographiát aztán ha egyszer meg van, könnyű volna időről-időre, talán 5 évenként, az újabban megjelent művek jegyzékével kiegészíteni. Azt hiszem, ezen az úton kitűnnék, hogy nem is vagyunk annyira szegények, mint gondoljuk. Azonban hazai protestáns theologiai tudományosságunk helyzetének sajátosságai nem csupán azokban a szűkes, sőt szegényes, mondhatnók: kicsinyes viszonyokban rejlenek, melyekről eddig szó volt és amelyek tényleg panaszokra adnak okot és jelen fejtegetéseimnek főcélja nem is az, hogy ezekkel a viszonyokkal és az ezekből folyó panaszokkal foglalkozzam, hanem inkább az, hogy reámutassak hazai theologiai tudományosságunk helyzetének egy oly oldalára, amely épen a külföldhöz való viszonyban bizonyos szempontból kedvezőnek is mondható, és ezen az alapon reámutassak egyes sajátos feladatainkra. Ha hazai protestáns theologiai tudományosságunk sajátos helyzetét erről az oldalról akarom jellemezni, talán legjobban úgy tehetem, hogy azt mondom: mi