Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 273 szenvednek, t. i. elhanyagolják a végső okozati összefüggéseket, az okozatiság eszméjét (the idea of eausation). Nem mintha teljesen semmibe vennék a cselekedetek természetes következményeit, hanem csak alkalmilag ismerik fel és el azokat. A theologiai, politikai, intuitiv és utilitárius erkölcstan, bár különböző mértékben, de mind hibásak abban, hogy nem emelik módszerré az okok és okozatok szükségképpeni viszonyának kifiirkészését s nem azok formaszerű megállapításaiból vezetik le a cselekvés szabályait.

1) Aztán rendre bírálja az erkölcstani módszereket. A legrégibb erkölcstani iskola máig fennálló képviselője, a theologiai erkölcstan, nem ismeri el a cselekvésnek más törvényét, mint az Isten képzelt akaratát. Az a felfogás pedig, hogy a különböző cselekvéseket egyedül az isteni parancs teszi jókká vagy rosszakká, egyenlőértékű azzal a felfogással, hogy a különböző cselekvéseknek a dolog természete szerint nincsen ilyen, vagy olyan hatása. Tehát itt, bár nem hiányzik az okozatiság tudata, mégis mellőzik azt.

2) A politikai erkölcstan, Plató, Aristoteles, Hobbes újkori követőinek a felfogása szerint a jó és rossz cselekvésnek nincs más eredete, mint a törvény. Mind a jogok, mind a kötelességek politikai megegyezés következményei. A törvényhozás szabja meg s ugyanaz változtathatja meg ismét azokat. Természeti jogok nincsenek. — De itt méltán kérdhető, vájjon a törvényhozás nem a cselekedetek okozatainak, hasznos vagy káros eredményeinek tapasztalata folytán állapította-e meg a cselekvés szabályait'? S mert ez bebizonyítható, épen azért jogosan vádolható a politikai erkölcstan, hogy a fennebbi tény el nem ismerésével a természetes okozatiság (natural eausation) el nem ismerésének hibájába esik.

3) A tiszta-intuitív erkölcstan képviselői (the pure intuitionists) azt állítják, hogy a természetfölötti úton, Istentől nyert, velünk született erkülcsi tehetségeknek, a lelkiismeretnek erejéből tudjuk, minő dolgok jók, és minők rosszak. Ezzel fogadják, hogy azok a felhalmozódott tapasztalatok által okozott módosulások átörüklése folytán állottak elő. Tehát ez az iskola is megtagadja hallgatólagosan a cselekedetek s azok eredményei közütt való természetes viszonyt, a természetes okozatiság türvényét.

4) Bármily külünösnek lássék, de még a hasznossági iskola, az utilitárizmus (utilitarian school) is távol áll a természetes okozatiság teljes elismerésétől. Ennek az iskolának a tagjai feltételezik. hogy most is és a jövőben is egyedül az eredmények tapasztalati megfigyelése határozza meg a cselekedetek hasznosságát. !) Principles of Ethics. I. 17. §. 47—49. 1. : Collins : Kivonat magyar ford. 626. 1. 2) Principles of Ethics. I. 18. 49—51. 1. Collins : 626. 1. 3) Principles of Ethics. I. 19. §. 51—55. 1. Collins : 626. 1. ή Principles of Ethics. I. 20. 55-56. 1.; Collins·. 626—627. I. 3