Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Könyvismertetés - Sz. M.: Cathrein, Die katholische Weltanschauung

Könyvismertetés. 237 foglalásaiban. De azért ismeri a liberális, sőt a legújabb, a vallástörténeti theologia positióit s az ezek által felvetett problémákat is és szóvá is teszi, sokszor elveti, sokszor igazsági mozzanatait el is fogadja. Mind ebben a szerző elárulja, hogy onnan, abból az iskolából, a jenai theologiából indult ki és lett a positiv theologiának egyik tekintélyes képviselője. Bár alig tudunk ellentállani a kísértésnek, hogy Feine szép művének egyes részletei megbeszélésébe is bocsátkozzunk és fenti állításainkat igazoljuk, mégis legyen ez elég. Mi a könyvnek minél több olvasót, sőt ennél többet, sok buzgó tanulmányozót kívánunk. Maga a könyv megérdemli, de aki tanácsunkat követi, meg fogja látni, hogy a sok okulás és a lelki haszon is megérdemli, melyet belőle meríthetünk. Dr. Daxer György. Cathrein V., Die katholische Weltanschauung in ihren Grundlinien, mit besonderer Berücksichtigung der Moral. Ein apologetischer Wegweiser in den großen Lebensfragen für alle Gebildete. Zweite bedeutend vermehrte Auflage. Freiburg i. Br. (Herder) 1909. 578 lap. Ára 7 márka. Szerző a legelőkelőbb német jezsuita írók közül való. Valamikor Hoensbroech-hel együtt hadakozott a protestantismus ellen. Két kötetes morálbölcselete mai 4-ik kiadásban van elterjedve s a Ziegler, Wundt és Paulsen-félét akarja leszorítani. Műveiből merítik a mi klerikális íróink is, p. o. Prohászka, Székely, Szuszai, Dudek és Hanuy, a protestáns irodalomról szóló ismereteiket. Magukat az eredeti, különösen német protestáns műveket alig olvassák. Első kiadásában „Die kath. Moral in ihren Voraussetzungen und Grundlinien" volt a mű címe. Második kiadásában lényeges változásokon ment át. „Az egyház üldöztetéséről

1·, „kulturaellenességéről", „a jó cselekedetek által való megszenteltctésről" („Wcrkheiligkeit" jobban mondva „Gerechtigkeit") s „a protestáns bensőségről" szóló szakaszai egészen újak. Előszavában mondja, hogy „a keresztyénellenes sajtó" és egy „Nordau, Nietzsche. Haeckel, Chamberlain, Paulsen, Harnack és Ziegler (sic.) műveinek művelt katholikus körökben való terjedése" indította művének, a katholikus világnézet klerikális izű apológiájának megírására. Művének beosztása igen sikerültnek mondható. Első könyvében az embert, nevezetesen annak eredetét s a világmindenségben való állását, a másodikban a keresztyént, közelebbről a kijelentés igazságát s a Krisztus egyházát, s a harmadikban a katholikus morál alapvonalait mutatja be a klerikális világnézet fényénél a maga olvasóinak. Egy rövid áttekintésben és zárószóban összefoglalja fejtegetéseinek eredményét. Fejtegetései a jelzett úton az eddig ismert klerikális keretekben mozog. A keresztyénség nála eo ipso a klerikális katholicis-