Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Raffay Sándor: A revideált biblia
234 Raí'iay Sándor. zetben számíthassanak hasonló szívességre. A 35. vers a következtetést vonja le, amikor azt mondja: így hát szeressétek ellenségeitehet (ez visszautal a 32. és a 27. versekre) s tegyetelc jót és kölcsönözzetek μηδέν άπελπίζοντες. Ez a kitétel megint helytelenül van fordítva, απελπίζω = reményről lemondani, kétségbeesni. Passow még utal is az újtestamentomi helytelen nyelvhasználatra: „lm Ν. T. findet es sich Act. Apost. 6 3 5 ebenfalls in der angeg. Bdtg, während man es gew. ohne Grund deutet: von Einem etwas hoffen." Merxnél olvasom, hogy Ξ, II, \V can t· 2 codexek és az összefüggés a μηδένα szót igazolja — Senkit a reménységétől meg ne fosszatok. Abban áll az igazi szeretet, hogy miként a mennyei Atya teszi, a hívő is még ellenségét is szereti, senkinek a benne vetett reménységét le nem rontja, segít mindenkin viszontszolgálat várása nélkül. Nem üzleti dologról, kölcsön visszavárásáról van itt szó, hanem a szeretet gyakorlásáról, igaz istenfiúsági életről. Az απελπίζω = reménytől megfosztani valakit, illetőleg itt: μηδενα — senkit. Kétségtelenül hibás tehát a szöveg, amikor μηδένα helyett μηδέν-t mond, ami azt jelenti: miben se kételkedve. Igen, de a revideált szöveg így fordítja: semmit érte nem várván. Ez pedig egyenesen képtelenség. így csak akkor fordíthatnánk, ha απελπίζω helyett έπελπίζω állana. De az összefüggésnek és az alapgondolatnak csak az απελπίζω ige felel meg. A vers így hangzik: Így hát (πλήν nemcsak ellentétes, hanem következtető kötőszó is lehet) szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót és kölcsönözzetek senkit meg nem fosztván reménységétől és gazdag lesz a ti jutalmatok és fiai lesztek a Magasságosnak, mert ö jóságos a hálátlanokkal és a gonoszokkal szemben is. 6 3 6 οΐκτίρμονες így is fordítható: legyetek irgalmazok és ez szebb is, tartalmasabb is mint az irgalmasok. 6 3 7 passiv formáit a magyarban fel kell oldani. A revideált szövegben most igy hangzik ez a vers: Ne ítéljetek és nem ítéltettek, ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok, megbocsássatok, nektek is megbocsáttatik. Jobb volna így: Ne ítéljetek és nem Ítélnek titeket se, ne kárhoztassatok és nem kárhoztatnak benneteket se, mentsetek fel és titeket is felmentenek. 6 4 4 A revideált szöveg nem tünteti fel teljes világossággal a vers alapgondolatát. Mert minden fa a tulajdon gyümölcséről ismertetik meg, nem így folytatandó: mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt, hanem így: hiszen nem tövisről szednek fügét és nem cserjéről szüretelnek szőlőt. A βατις nem szederinda, hanem mindennemű tövises cserje; τρυγώ mindenemű gyümölcs összeszedése, tehát a szőlőre vonatkozólag szüretelés. 6 4 5-re ugyanaz az észrevételem, ami Mt. 12, 5-re volt. 7 3 1_ 3 5-re sem mondhatok mást, mint amit Máté llj 7_ 2 ü-ra mondottam.
