Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Raffay Sándor: A revideált biblia

232 Rafiay Sándor. rek millióinál. Ezért áll itt is elől: s! υΓος εΐ του δεοΰ, nem így kell hát fordítani: Ha Isten fia vagy, hanem így: Ha fia vagy az Istennek. A mondat második fele se helyes a magyarban, εϊπέ τω λίθω τούτω, ίνα γένηται άρτο; egyszerűen, de annál erőtelje­sebben így hangzik: mondjad ennek a kőnek, hogy legyen kenyér! Máténál meg lehet a változzék szót tartani, mert ott a mondat­szerkezet egészen más. Itt azt olvassuk, mondjad ennek a kőnek, ott pedig ezt: mondjad, hogy ezek a kövek legyenek vagy vál­tozzanak kenyerekké. 4 ] 4 ev τ-f, δυνάμει του πνεύματος, helyesen és jellemzően így fordítandó: a lélek erejének birtokában, mert hiszen a megkísér­tetés maga is csak a Jézusban élő isteni lélek erejének próbája volt. Most, amikor ez az erő ki volt próbálva, felléphetett a tu­lajdon vérei között is. 5 3 6 Nagyon homályos. Az eredetiben ez áll: ουδείς έπίβλημα άζο ιματίου -/.aivoü ο-χίοας — senki foltot új ruhából kivágva επιβάλλει επί ίμάτιον παλαιόν = nem vet régi ruhára. A το ίμάτιον ellentéte a c χιτών-nak, amaz a felső, emez az alsó ruha. Régi ruhát senki se foltoz úgy, hogy új ruhából vágjon ki számára foltnak valót. Nem posztóról van hát itt szó, hanem viselő ruhá­ról. Egészen híven tehát így kell a magyarban e mondatnak hangoznia: Senki se vet új ruhából kivágott foltot ócska ruhára s ha mégis, akkor az új is elszakad és az újból való folt nem vág össze a régivel. Ezt a mondatot a revisió így fordította: Senki nem toldja az új posztófoltot az ó posztóhoz, mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt. 6 7 a παρετηροΰντο nem leselkedni, hanem figyelve szemmel­tartani. Itt is az a gondolat, hogy szemmel tartják Jézust, vájjon elköveti-e azt a bűnt, hogy szombaton is gyógyít, vagyis dolgozik. A leselkedésben az alattomosság is megvan, itt pedig egyszerű nyílt megfigyelésről van szó. 6 2 4. kétségtelenül vitás hely. Nem mondhatja senki, hogy itt a revisio hibásan fordított és mégis kifogást emelhetünk ellene. Nyelvtanilag ugyanis απέχω τινά τινός első sorban azt jelenti: vala­mit valakitől megvonni, de — különösen μισθό ν, καρπόν, χάριν stb. mellett, — azt is jelenti: jutalmat nyerni, kegyhez jutni stb. Nem a nyelvtani forma dönt tehát, hanem a szövegbeli össze­függés. Azok a jajok, melyeket itt Jézus a gazdagokra, elbiza­kodókra stb. mond, a jóléttel szembehelyezik mindjárt a büntetést is. Akik most jóllakottak, azok majd éhezni fognak, akiknek most hízelegnek, azok is majd megböjtölik ezt a dicsőséget, akik pedig gazdagok, azok meg a sok kincs mellett elvesztették azt, ami őket egykor vígasztalhatná. Ezek alapján az άπεχω első jelentése használandó s e helyett: mert elvettétek a ti vigasztalás­tokát, így fordítandó: mert elvesztettétek a ti vígasztalástokat.

Next

/
Thumbnails
Contents