Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Schneller István dr.: Abaelardus Péter

Abaelardus Péter. 177 Azoké, kik nagyok a szitkozódásban s nem a tettekben. Ezért is mi sem bántja úgy a hatalmast, mint a hazug csürt-csavart a szabad férfit pedig, mint a piszkos szó. [beszéd c) Altalános természetű: Szelíd felelet lelohasztja a felgyűlt haragot; Míg kemény szó azt csakis fokozza és növeli. d) Házassági bajosokkal szemben: Ne tudasd a szerető férjjel — nejének bűnét; mert a ténynél is nehezebben viselhető el annak tudása. Senki sem szereti saját gyalázatát hallani; Ne akarjad ezt elmondani bárkinek. A tiszta férj — nejét is tisztának látja, Míg a tisztátalan mindig gyanakszik. e) A leánygyermekek neveléséről: Ne vakon szeresd leánygyermekeidet, Mintha azok meg nem romolhatnának. Lehetőleg gyorsan add azokat férjhez; Gyorsan lesilányítja őket a gyanú. Lehetetlen, hogy a macska fénylő szőrével, A nő szépségével fel ne tűnjön. Ám cicomázzuk a házasulandó leányt, Majd bölcs férje erről leszoktatja. Nem tiszta leányodat hiába igyekszel tisztaként megőrizni; Amazt képtelen vagy, emezt szükségtelen őrizgetni. f) Férjes nővel való bánás. Ne gyanúsítsd a nőt valakinek szerelmével. Könnyen álbűn helyett valóságosnak lehetsz szerzője. Saját szépségében bizonyára nem bizalmatlankodik S bizonyára arra törekszik, hogy jó viselkedésével ámítsa a férfiakat. Minél gyöngébbnek tűnik fel a női nem. Annál inkább válik ki ereje az érdemekben! Az, ,ki a férfiút megveti s maga is tetszeleg magának mint elnyomott, Éppen ez érdekességével szelídíti meg a férfit. Minél érdesebb volt a jövendő férjével szemben, Annál kedvesebb lesz maga férjének. Csudálkozom, ha a nő mostohafiát szereti, hacsak nem szereti Phaedra módjára. Csudálkozom, ha a nő oly férfit, ki famulusát szereti, választja férjül, mivel ettől mint cselszövőtől mindig tarthat. Túlságos kéjelgésnek szívesen adja át magát a nő, ha férjét fivérénél jobban szereti. Ha valaki anyjánál jobban szereti nejét: bizonyos, hogy a kéjelgés háttérbe szorítja a természetet. g) A szülőkhöz való viszonyunk: Akit a természet nem indít szüleinek szeretetére, Semmiféle gratia azt irántad jóindulatúvá nem teszi. Aki atyja iránt rosszakaratú: senki iránt sem jóindulatú. Te se könyörögj azért, kiért nem könyörög anyja. Ne gyötörd szüléidét akaratuk ellenére rájuk hozott nőddel, Inkább temesd el őket előbb, ha ugyancsak túlélhetnéd ezt. Istennek gyors boszuja — az atyák átka, Csak az őrült (demens) képes ennek elviselésére. 2