Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete
A keresztyénség vallástörténeti helyzete. Manapság a theologiai vitatkozások előterében kétségtelenül az a probléma áll, mely elé a vallástörténeti kutatások állították a keresztyénséget. A keresztyénség izolálásáról oly értelemben, hogy minden többi vallást egyszerűen babonának, tévedésnek minősítsünk, többé szó sem lehet. A kérdéseknek egész sora vár tisztázásra, hogy így rendeztessék a keresztyénség és többi vallások közti viszony s én épen az idevonatkozó kísérletekkel kívánok foglalkozni. Tehát nem vallástörténeti osztályozást akarok adni, hanem főleg a keresztyénség fog foglalkoztatni, más, történetileg megismert vallásokhoz való viszonyában. Régebben ilyen alakjában a problémát nem ismerték. A philosophia valami csodálatos következetességgel negligálta a vallások történeti alakjait, a görög philosophiától elkezdve, Kantig az a törekvés vezetett, hogy a vallást lényege, értéke és valósága szerint a gondolkozás útján állapítsák meg. Mikor Kant a vallást a theoretikus ismeretek közül kizárta, annak mintegy történeti jelenségeire utalta a kutatókat. Herder és Lessing voltak annak az újabb történetbölcseleti felfogásnak első alapvetői, mely nem tesz különbséget profán és nem profán között, hanem a bibliát is történetileg akarja megérteni, úgy tekinti azt, mint nevelőeszközt az Örökkévalónak kezében. Krisztust történeti jelentőség illeti meg, aki által hirdetett nagy igazságok hatás nélkül nem maradtak volna irásbafoglalás nélkül sem. Az ezen a nyomon támadt irodalmi munkálkodás aztán a keresztyénséget eredetének és létrejövetelének kérdéseivel együtt az exakt történelmi vizsgálódások körébe vonta be. Ámde ezáltal egyszersmind megfosztották supranaturális jellegétől, a kijelentést az emberi észben keresték s a keresztyénségnek, mint történeti jelenségnek, vagy phiinomenonnak csak relativ jelentőséget tulajdonítottak. Abszolút, felül nem múlható voltáról szó sem lehetett. Schelling és Hegel spekulációja próbált segíteni a dolgon. Az emberiség egész történetét egy nagy egésznek fogták fel,