Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
A Miatyánk kérdéséhez
A Miatyánk kérdéséhez. 301 szabályos zsidó imádságot közölt tanítványaival. Hogy aztán egyes egyházatyák nem egészen ebben a formában ismerték a Miatyánkot, a melyben Mátéból ismerjük, azon nem szabad túlságosan megütődnünk, mert a Szentírásnak számtalan más részletében is megtaláljuk ezt a náluk szokásos eltérést. A Smi az in ιοίσιος szót illeti, Varga Zsigmond a Weisz és Tholuck kommentárjaiban található anyag alapján nem tud dönteni az értelem és a vonatkozás fontos kérdésében. Azt mondja, hogy kevés hozzá a „forrás-anyag". — Merxet persze nem ismerte. Pedig ott szép anyag van együtt. Maga Merx a Héberev. ós a Memph. alapján azt tartja, hogy quoltdianum az igazi jelentése de abban az értelemben, hogy: az egymást felváltó napokra tartozó, tehát folytonos. Szerinte ez nem áll ellentótben 6 3 4-kijelentésével. Szerintem pedig ez dönti el a kérdést. Jézus a 6. fejezet végén éppen a kenyér kérdéséről a napi gondról nyilatkozik. Azt tartja, amit Ex. 16 4 is hirdet, hogy Isten minden napon meg tudja adni a szükséges kenyeret. Klein még a rabbinista irodalomból is támaszt ennek a felfogásnak bizonyságot. De szerintem elegendő bizonyság maga a 6. fejezet vége, a hol Jézus határozottan kimondja, hogy minden nap gondot visel a maga szükségeiről, a mint meg is hozza a maga terhét. A 716 ιρασμός szót is magyarázni kívánja Varga Zsigmond. De szerintem nem jutott helyes eredményre. Állítását Hatch és Harnack kutatásaira és Origenes egy pár nyilatkozatára alapítja. Ezek szerint a πειρασμός = büntető szenvedés = punitio. Passowból és Rostból látom, hogy a szó jóformán az alexandriai görögség szava ;. Schirlitz ós Cremer pedig azt mutatja, hogy a szónak az Ó- és Újtestamentomban eléggé változatos jelentése van. A próbálás mindig kellemetlenséggel jár. A szóban tehát benne van a szenvedés lehetősége is. De pl. Ábrahám megpróbáltatása nem a punitioval azonos. Hasonlókép Jézus megkisórtetóse sem. Szintén nem büntető szenvedésre utal Jézus Máté 26 4 )-ben sem, a hol azt mondja : Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! Számtalan hely igazolja a Szentírásban, hogy a πειρασμός a testi vágyak és ösztönök követéséből ered. És számtalan esetet lehetne felhoznunk annak igazolásául, hogy a ηειρασμόςban mindig megtaláljuk a próba gondolatát. Ezért is, ha már változtatni akarunk a „kísértés" szón, akkor azt „próba" szóval kell helyettesítenünk s igy kell fordítanunk a Miatyánk végét: Ne vigy minket próbáitatásba, sőt szabadíts meg a gonosztól! Mindezt csak? azért mondottam el, hogy a Miatyánk problémájával foglalkozók figyelmét az irodalom Varga által meg sem emiitett termékeire is ráirányítsam. Raffay Sándor.
