Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Raffay Sándortól: A revideált Biblia. II.

A revideált Biblia. 143 hogy nem olyan megszokott, napszámos módon munkálkodott és beszélt, mint a zsidók írástudói, hanem mint a hogy az Isten küldöttei, megbízottai, szószólói, prófétái szoktak beszélni. Az έξονσία-τόΐ és újtestamentomi használatáról, jelentésének különböző árnyalatairól sokat beszélhetnénk. Nagyon is részletes fejtegetésekbe azonban nem akarok belebocsátkozni. Most csak azt akarom mondani, hogy a 7 2

9 az eredetiben így hangzik: Mert mikor tanította, őket, olyan volt, mint a kinek küldetése van és nem mint az ő Írástudóik. A 8g. νηό τψ στέγψ áll, a mint a magyarban is szokásos : fedelem alá forma teljesen kifejez, miért mellőzték hát ezt a kitételt! Ugyanott ez is áll: «'Αλά μόνον eine λόγφ, a fordítás szerint: hanem csak szólj egy szót. Helytelenül, mert a μ('νον nem a λόγφ-hoz, hanem az eini-hez. tartozik, a dativus pedig még külön is azt a fordítást követeli: hanem csak szóval mondjad. A helyes értelem szerint a százados nem a gyógyítást akarja kierőszakolni, amit a csak szólj egy szót magában foglal, hanem az ellen tiltakozik, hogy Jézus az ő házába fáradjon, ezért mondja, hogy csak szóval mondjad és meggyógyul az én szolgám! Ezt a bizodalmát Jézus külön is kiemeli, megdicsérvén a pogány századost, hogy még Izráelben se talált ekkora hitre. A 16. versben lévő λόγω már jól van fordítva, de itt meg az a baj, hogy a fordító megtoldotta az egy szóval, ami egészen más értelmet ád a kifejezésnek A fordítás ugyanis így hangzik : Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngöst és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, az eredeti pedig ezt mondja: Az est beálltával pedig sok ördöngöst vittek hozzá és szóval űzte ki a lelkeket. A szöveg ugyanis azt akarja kiemelni, hogy míg máskor érintéssel gyógyított Jézus, most egyszerűen csak kijelentésével adta vissza a betegek egészségét. A 33. versben a ν·άι τά των όαιμον,ξομένων a fordítás szerint így áll: ... es bemenvén a városba, hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördögökkel történtek vala. Az eredeti ezt mondja: ... és a városba menvén elhíreszteltek mindent, az ördöngösök dolgait is. A két mondat között forma és értelem dolgában is van különbség. A fordítók nem vették figyelembe, hogy δαιμωνιζόμενοι és nem δαίμονες van a szövegben. A 21. versben ετερος δε των μαΰητών kifejezése nem azt jelenti, amit a fordítás mond: Egy másik pedig az ő tanítványai közül, hanem ezt: Tanítványainak egy másika pedig stb. A szöveg nyilvánvalóan azt akarja mondani, hogy ez ép olyan tanítványa volt Jézusnak, mint az előbbi, aki azt mondotta neki: Követlek, akárhova mégy. Hogy írástudó volt