Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Raffay Sándortól: A revideált Biblia. II.
140 Raffay Sándor. is kihagyandó. A magyar fordítás meghagyta ezt a szót is. Minthogy azonban a kitétel vitás, legalább is azzal kellett volna ezt a vitásságot jelezni, hogy a Gebhardt-féle szöveg módjára az ok nélkül szavak zárójelben álljanak. A ráka szót a magyar hitvány fejezi ki. Nincs értelme, hogy ezt a szót eredeti formájában hagyjuk meg, ha a móré szót lefordítjuk. A ráka — hitvány, azt akarja mondani, hogy az Isten képét magán hordozó embert nem szabad értéktelennek, hitvány semminek nevezni, mert ez az embert legnagyobb értékétől fosztja meg és így méltó arra, hogy a vádaskodó felett maga a főtanács Ítéljen. Az εις τψ γέενναν τον πνρός — a fordítás szerint = a gyehenna tüzére, az eredeti szerint azonban éppen fordítva: = a tüz gyehennájára. A magyarban az ilyen genitivust jelzővel adhatjuk vissza s így mondhatjuk: a tüzes gyehennára. Az εις is bizonyítja, hogy az ένοχος εσται nem ezt jelenti: méltó, hanem hogy belekerül. Jézus nem is optativ jellegű kijelentéseket kívánt itt tenni, hanem határozottan a kérlelhetetlen következményeket akarta megmondani, hogy megértsók, melyik bűnnek mi a büntetése. A 25. ν. αντίδικος szava nem ellenséget, hanem vádlót jelent. A velünk törvénybe szálló felperest. Arról szól a szöveg, a ki bevádolhat a biró előtt. Semmi esetre se lehet hát a verset így fordítani: Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, mert itt nincsen szó ellenségről, nincsen szó a mi jóakaratunkról, hanem egyedül csak a békülésre való készségről. A szöveg ezt mondja: Légy békülékeny a te vádlóddal szemben hamarosan, mig stb. A 28. ν. προς το επι&υμησαι a fordításban még most is így áll: gonosz kívánságnak okáért, pedig egyetlen szóval is világosan megmondhatjuk, miről van szó: a ki vággyal tekint egy asszonyra stb. A 28—32. versekben több ízben is megtaláljuk a μοιχεία szót, s mellette a 32. v.-ben a πορνεία szót is. Fordításunk mindkét szóra ugyanazt a kitételt használja: paráználkodás. Pedig csak a πορνεία a paráználkodás, a μοιχεία egészen mást jelent. Értelmét nemcsak a szótárak mondják meg, hanem a szöveg összefüggése is kitünteti. Aki vággyal tekint egy asszonyra, házasságot tört vele a szivében. A 32. versben pedig: a ki elbocsátja az ö feleségét a paráznaság okán kívül, az házasságtörővé teszi azt, a ki pedig elbocsátottat vesz el, házasságot tör. Csakis így van értelme a két különböző kifejezés egymás mellett való használásának s így mondja a fordításunk ugyanazt, amit Jézus mondott. Ε fejezet apróbb tévedéseire nem térek ki.