Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Raffay Sándortól: A revideált Biblia. IV.

A revideált Biblia. 303 A 16. r. 8. és 9. verse τιμά és σέβονται kitétele közt lévő különbséget egyáltalán nem érezteti ki a fordítás. Az első a tiszteletnek az a módja, amely a megkülönböztetésben áll, midőn az ember tárgyat, személyt vagy eszmét, de különösen Istent a közönségessel soha egy színvonalra nem helyez; a második már a kegyesség gyakorlati oldalával, a kultussal is összefüggésben áll. A 14. versben nagyon erőtelennek találom ezt a kitételt: Vakoknak vak vezetői ők. Az eredeti így szól : τιφλοί έστιν οόηγοϊ τιφλών

, a minek így kell a magyarban hangzania: Vakok vezetik a világtalanokat. A 24-ben jobb lenne így: Nem vagyok én máshoz küldve, csak az Izrael házának veszendőbe indult juhaihoz. A 25-ben is jobb így: Uram, segíts rajtam! A 17, 2

1. vers a kritikai szövegekből teljesen hiányzik, de a R.-ban benne van. Ezért természetesen belekerült a magyar fordításba is. Elvi kérdés, mit tegyünk azokkal a a versekkel vagy versrészekkel, a melyeket a tudományos vizsgálódás betoldásoknak, széljegyzeteknek, glossáknak minősít? Nézetem szerint ezeket a fordítás se veheti fel. Mert végtére is arra kell törekednünk, hogy a Szentírás eredeti szövegét állapítsuk meg ós adjuk a hivők kezébe. Ha tehát valamelyik helyről a kritika megbízható módon kimutatja, hogy nem tartozott eredetileg a szövegbe, akkor azt törülnünk kell. A 21. vers a legjobb codexekből hiányzik. Ez a külső bizonyság is elegendő alap volna ugyan akihagyására, de belső bizonyságok is vannak ellene. Azt mondja a szöveg: Ez a fajta nem megy ki másként csak imádságra és bőjtölésre. Jézus sohasem mondott ilyen dolgot. A gonosz lelket csak az Isten lelkével lehet kiűzni, Istenbe vetett bizoda lommal lehet megfékezni. De hogy az imádságnak, meg a bőjtölésnek ilyen ördögűző hatása volna, azt Jézus nem tanította és nem is taníthatta. Ez a későbbi egyházi felfogás és gyakorlat terméke, a mit az is mutat, hogy a régibb kéziratokból hiányzik. Az ilyen helyeket, akár benne vannak a R.-ban, akár nincsenek, ki kell hagynunk annál inkább is, mert népünket félrevezethetik s mert nekünk protestánsoknak meg kell hódolnunk a tudomány eredményei előtt. Ugyanezen elbírálás alá esik a 18, ,,. is. 22. άνασιρέφω nem járni, hanem visszatérni. 2-1. ni τα ι)ίόοαχιια λαμβάνοντες a revideált szövegben igy áll : a két drakma-szedők Péterhez mentek. Ez ugyan szószerint v;m fordítva, de nem tudja senki, kik voltak azok a két drakmasi-.edők. Sokkal helyesebb ós természetesebb itt a kortörténeti viszonyoknak megfelelően így fordítani: Péterhez mentek a templomadó-szedők. Mert ezek voltak azok, a kik a történetesen éppen két drakmát beszedték. A következőből úgyis