Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Varga Zsigmondtól: Az „Úri imádság” a történeti kutatások világában

Az ,,Uri imádság" a történeti kutatások világában. 295 gyülekezetet váradalmaiban nem szabad csalatkozni engedni, hogy a hitetlen zsidók gúnyja legyen, sőt erősíteni, támogatni kell a beteljesülés, a közeli dicsőség eljövetelének a bizonyos reményében. Erre a célra akart Máté formulát találni s talált is az Uri imádság három első részében. — A jövő eljövetelének ugyanis az ev. szerzője szerint nagyobb bizonyossága semmi sem lehetett, mint az érette elmondott imádságnak a hivők lelkére gyakorolt hatása Tehát eschatologikus célja volt a Máté Miatyánk szövege első részének s az istentiszteleti célra való alkalmas volta szerezte meg számára az idők során a Lukácsé felett a diadalt. A szöveg magyarázatnak ilyen módja mellett is azonban még mindig kétséges marad, ha vájjon a három első kérést maga Máté találta-e ki, avagy ő egyszerűen csak a hagyományból vette át és illesztette be a mostani helyére. — A kérdésre egészen biztos feleletet adni természetesen itt sem lehet, de tekintettel a biblia több helyén előforduló ilyen apróbbszerű felsóhajtásokra, imaszerű megnyilatkoztatásokra, valószínűnek tarthatjuk, hogy Máté ezeket már készen találta. — Közönséges, egyszerű hívőknek a Szentlélek hatása alatt, tehát exstaticus állapotban kitört fohászai, sóhajai, lehettek ezek, a melyek egy olyan állapotban és korban egészen természetszerűek voltak. — A mi így most már az egyesnek megbizonyított igazság volt a lélek által, miért ne legyen az az egész gyülekezeté? Ez a gondolat eléggé megmagyarázza a Miatyánknak Máténál található formáját. Lukácsnál pedig szintén nem nehéz megtalálni az okot ós a magyarázatot az Uri imádságnak vitás és speciális szövegére nézve. Itt eligazít minket az, hogy Jézus minő alkalomból szerzi az uri imádságot. Tanítványainak egyike kéri fel a Mestert arra, hogy tanítsa meg őket imádkozni, mint a hogy János megtanította az ő tanítványait. És erre mondja Jézus, hogy ők pedig így imádkozzanak. A Szentlélek eljöveteléért mondandó kérés tehát az ó ós új, a János tanítványai és az övéi közötti ellentétet akarja kifejezni, hasonlóan a Keresztelő János üdvhirdetésében a Messiási időre kilátásba helyezett lólekkeresztsóghez, illetőleg ennek ós az Ap. Cselekedeteiről irott könyv 19, ,_

6 verseiben elbeszélt epizódnak megfelelően. Az ellentétezés azonban itt sem zárja ki az eschatologikus színt a minthogy a lélek eljövetelének és kitöltetésének az érzete mindig ezen váradalom teljesülésének záloga volt, csakhogy a helyzet itt az eschatologikus reménységnek egy ilyen ellentét által való megvilágosítását, kifejezését tette szükségessé. És így valószínű, hogy a lelki állapotnak egy ily imaformában való megnyilatkozásánál már a reflexiónak is szerepe volt, nemcsak a kegyes érzelemnek.