Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Varga Zsigmondtól: Az „Úri imádság” a történeti kutatások világában
Az ,,Uri imádság" a történeti kutatások világában. 291 A bevett bibliai szöveg Lakácsnál eredetiben ez: Πάτερ, όγιασ&ήτο το ονομά σον. ελΰάτο η βασιλεία σον. τόν αρτον ημών τον ίπιονσιον όίδον ήμΊν το v.a!F ήμέραν, και αφες ήμϊν τάς αμαρτίας ημών /.αϊ γάρ αύτοί άφίομεν 11 αντί όψείλοντι ήμ'ιν ν.αι μη εισενίγκης ημάς εις πειρασμόν. Α Máténál levő szöveg ehhez képest a következő bővítéseket adja: a „πόιερ" után betoldja a „ΐ/μών ό év το~ις όνραχ'ο7ς ί ί-ί, az ,,ίλϋάτο η βασιλεία σον" után odateszi: ηγεννη9ψο τό d-έλημά σον ώς εν ονρανώ -/.αϊ επί γης" — kifejezést; a mindennapi kenyér kérését így alakítja: „τόν άρτον ημών τον επιονσιον dög ήμ'ιν σήμερον ", a bűnök megbocsátására vonatkozót pedig igy: „y-αί άφες ήμ'ιν τά άφειλιμιαια ώς ν.αι ημείς σφήχαμεν τοις ο'φειλεταϊς ημών" — és végül a kísértéstől való megszabadítást megtoldja ezzel a kéréssel: „αλλά ρι'ααι ήμάς ά. ίο τον πονηρού". Α különbségeknek ekkora tömege méltán hívta ki maga ellen a biblikusok és irodalomtörténészek kritikáját és ébresztette fel a gyanút, hogy az uri imádságnak ezen két recensiója közül valószínűleg egyik sem eredeti, legalább abban a formában nem, a hogy ma előttünk állanak. Ám az ítélet kimondása felette nehéz volt s egy és más ok mindig késleltette a döntő állásfoglalást. Innen magyarázható meg az ingadozás, hogy bár egyik-másik merészebb kutató kimutatta, hogy a Miatyánk szövegének Máténál közölt három első kérése csaknem szórói-szóra a „Salamon bölcsessége" cimű apokripiius könyvből van véve, vagy legalább is azzal nagyon rokon gondolatokat tartalmaz, és egészen zsidós képzetkörben mozog, a biblikusok egy jó része mégis autentikusnak, eredetinek tartotta a Máté Miatyánk szövegét s ragaszkodott hozzá a Lukács rövidítéseivel szemben (Alfred Resch : Texte und Untersuchungen zur altkristlichen Litteratur V. Band. 398 lap ós X. Bd. 228 lap.). Mások meg Lukácsnak keltek védőimére s az ő szövegét fogadták el eredetinek. És ez utóbbi felfogásnak tényleg inkább kedvezett a helyzet történeti karaktere, a melyben Lukács szerint az Uri imádság szereztetett. Ám a kérdés alapos revíziója a Lukács eredetiségét e tekintetben határozottan megdöntötte Eltekintve ugyanis attól, hogy a legtöbb bibliai codexben a Miatyánknak fent közölt Lukácsi szövege megfelelő helyein csaknem mindenütt megtalálhatók voltak a Máté pótlásai, — egy codexben, (a XI. sz. 2-ik fele) a szokásos „jöjjön el a te országod" helyén ez a kérés áll: „ίλ&έτο τό πνενμά σον τό άγιον εφ' ήμάς ν.αί Υ.αϋαρισάτο ημάς''. Csekély különbséggel ugyanez áll a Chodex vaticanusban is, de azért mindkettőben megtalálhatók a Máté-féle potlások, kiegészítések is.
