Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Junilius Africamus: Instituta regularia divinae legis

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 281 ι teremtettek pedig már az előbbiekhez hasonlóan, de a világ későbbi folyamán. Elmondja a teremtés sorrendjét, de az első napiba belepótolja az angyalok, levegő, víz teremtését is, a biblia egyéb helyeinek alapján. Ε teremtmények közül némelyek semmiből teremtettek, mint az első napiak, mások pedig már ezekből. Az ember mindkettőből: lelke abból, teste ezekből. Az első hat napi teremtmények nem természetesen jöttek létre, a többiek azonban természetesen és isteni rendelésből, a csodák kivételével. Továbbá az eszes teremtmények, az angyalok és emberek, önmagokért teremtettek, a többiek azonban nem önmagokért, hanem ezekért. Ε többiekről azt az furcsa állítást kockáztatja meg a szerző, hogy ezek nem haszonért, hanem csak díszért szorulnak egymásra. Ε dísz szempontjából az a különbség van a dolgok közt, hogy némelyek már a teremtés hat napja alatt, mások a világ további folyása alatt, ismét mások pedig csak a jövőben kapják meg ékességüket. — Az a különbség is megvan a teremtésben, hogy némely dolgok egyszerre s hirtelen merültek fel a semmiségből, mások nem. Továbbá némely teremtmények értelmöknél fogva, melytől vezettetnek, a többieket kormányozzák, mások pedig haszonra vagy szükségletre valók, melyeket a természet irányit. A más valamiből teremtett dolgok 6 anyagból valók: földből, vízből, levegőből, tűzből, fényből, oldalbordából. (Éva.) Ezek testiek; testetlen dolgok másból, vagy belőlük mások nem állhatnak elő. A testetlen azonban, miként a halhatatlan, vagy láthatatlan, nem úgy értendő, a mint e szavakat Istenre szoktuk érteni, hanem csak a hogy a teremtményekre, lelkekre, angyalokra. A teremtés hat napi munkája után jelzett meg« nyugovása Istennek nem a fáradtságtól való megpihenóse, sem a teremtésben való szünetelése, hanem csak azt jelenti, hogy ezután semmi ismeretlen önálló speciest, vagy új természetet nem teremtett. A teremtés módját ember nem ismerheti meg. mert ha azt tudná valaki, miképen lehet a semmi bői valamit teremteni, a teremtőhöz válnék tudásra és hatalomra nézve hasonlóvá. 2. a vihg kormányzásáról szól, moly generalis, vagyis az összes teremtmények, a mindenség, — ós specialis, mely az egyes teremtmények, főként az eszes lények fentartásában és gondviselésében áll. Az előbbi a halandó teremtmények ellátásában és megújításában nyilvánul, a miben az angyalok segítségét is fölveszi, továbbá az állandó teremtmények (ég, nap. csillagok ι igazgatásában, a miben hogy van-e szerepük az angyaloknak, nem tudni. A specialis gubernatiot vagy Isten végzi az angyalokért ós emberekért, vagy az angyalok migukra és az emberekre, vagy az emberek magukra nézve. Az elsőt Isten a törvényadás által teszi, mely természeti Tűnői. zakUp Vll. etf. 19