Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Antal Géza dr.-tól: A vallások osztályozása

254 Dr. Antal Géza. kifejezését. Ε két főcsoport alsóbb részekre osztása azután azok szerint a szempontok szerint történhetik, melyeket úgy a természeti, mint a szellemi világ jelenségei a maguk alacsonyabb vagy magasabb fokú nyilvánulásaiban nyújtanak. Tudományunk története tényleg azt tanúsítja, hogy többé-kevésbbé kifejezetten a vallások osztályozása e két kategória alapján történt mindenütt ott, ahol a felosztás alapjául az istenfogalom — milyenségi szempontból tekintve — szolgált. Az alábbiakban néhány osztályozást mutatunk be, anélkül, hogy e tekintetben teljességre tartanánk igényt, sőt a rokon jellegű felosztásokat szándékosan mellőzzük. Hegel. I. A természeti vallás. 1. A közvetlen vallás. (Varázslás.) 2. Az önmagában való tudat ketté válása. A lényeg vallásai. a) A mérték vallása. (Ivhina.) b) A képzelet vallása (Brahmanismus) c) Az önmagában lét vallása (Buddhismus.) 3. A természeti vallás a szabadság vallásához való átmenetben. Az alanyiság küzdelme. a) A jónak vagy világosságnak vallása. (Persia) b) A fájdalom vallása (Syria.) c) A rejtély vallása (Egyptom.) % II. A szellemi egyediség vallása. 1. A fenség vallása (zsidók.) 2. A szépség vallása (görögök). 3. A célszerűség, vagy értelem vallása (rómaiak.) III. Az absolut vallás (keresztyénség.) Von Hart mann. I. A naturalismus. 1. A naturalistikus henotheismus. 2. A henotheismus emberies megszellemisítése. a) Aesthetikai finomítása (hellének.) b) Hasznossági világiasítása (rómaiak.) c) Tragikus ethikai mélyítése (germánok.) 3. A henotheismus theologiai rendszerezése. a) A naturalistikus monismus (Egytom.) b) A seminaturalismus (Persia.)