Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Könyvismertetés

248 Κ öny vismertetés. körül csoportosulnak. A legtöbb ker. író Afrikából lép az új irodalom sorompójába. Commodianus, aki — Cyprianus pár költeményétől eltekintve — a legelső ker. latin költő, szintén onnan való. Élete körülményeiről ami biztosat állíthatunk, azt csak írásaiból tudjuk. Születési helyét nyelvéből és stílusából következtetjük, amely „Africanae ferociae rusticitatem sápit." Szerzőnk szerint afrikai származásúnak kellett lennie, mert a barbár latin nyelv bélyegét viseli magán C. nyelve is. A „nomen Garei" nem a syriai Garát jelenti, hanem egyértelmű Commodianusnak a „mendicus Christi"-nek latin nevével, amennyiben a görög „gara" és latin „commodum" szavak synonim jelentésűek. Az időről, amelyben élt, szintén nincs biztos tudásunk. Egyesek (Germadius) szerint Sylvester pápa idejében élt. De a költemények hangulata nem mutat Sylvester korára. Sokkal valószínűbb az a nézet, hogy a 267—270-ig terjedő években írt. Erre utal C. maga is az Instr. I. 6-ban. Szerzőnk a 280—297 közötti éveket állapítja meg terminusoknak, amelyekben C. művei keletkeztek. Meggyőző fejtegetései alapján okom nincs, hogy ez újabb nézetet el ne fogadjam. Nem különben áll a dolog annak meghatározását illetőleg, hogy ki és mi volt C? — Saját vallomása szerint pogány volt, majd zsidó proselyta, azután keresztény. Valószínű, hogy valami magasabb egyházi hivatalt viselt, talán püspök volt, amint hogy a Carmen apologeticum egyik kéziratában annak is van feltüntetve. C. költői munkásságának első nagyobb felét az Instructiones, másik kisebbik felét a Carmen geologeticum alkotják. Az Instructiók 80 költeményből állanak és 2 könyvet töltenek be. A tartalmi összefüggés folytán 3 részre oszthatók s az első a pogányokhoz szól, a második a zsidókat, a harmadik a keresztényeket oktatja. Az 1060 versből álló Carmen apologeticum a kereszténység hathatós védirata a pogányok és zsidók ellen, mondhatni az akkori keresztény vallás rövid erkölcstana. A költemények formája a hexameter, melyekben a rhythmus sokkal többet ér, mint a metrika. Az achrosticonok és telestichonok kedvéért C. túllép a poetica licantia határán s a költői játékok kedvéért elrontja a formát. Úgy az Instructiók, mint a Carmen Apologeticum telve vannak dogmatikai ritkaságokkal és theologiai tévedésekkel. Ilyenek a „crassus" és nem „subtilis chiliasmus, a Patripassianismus, a Monarchianismus. Az előadottak röviden a munka vázlata. A széleskörű forrástanulmánnyal, és nagy philologiai apparatussal készült munka méltán tarthat számot a philologusok élénk érdeklődésére. Budapest. Szarneczky Ferencz tanár.