Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

1 198 Dr. Daxer György. gismus szellemében lecsiszolva, a hit paradoxonjait ellapítva. A feladott kérdés megoldását szintén hiába keressük. Szóval a modern positiv theológia erős oldalát nem szabad kérdésünk dogmatikai megoldásának előbbvitelében, de egyáltalán nem a dogmatika terén keresni. Azt inkább az apologetikában, a keresztyén hitnek és világnézetének a többi világnézetekkel való kiegyenlítésében fogjuk találni. Pedig az apologetikus törekvések rendesen, különösen ha még egyoldalúlag is ápolják, a keresztyén hit sajátosságának károsodásával, éleinek lecsiszolásával szoktak járni. Befejezés. Ha visszatekintünk azon hosszú útra, melyet azért tettünk meg, hogy megismerjük az újabb theológusolc feleletét azon kérdésre, mikép viszonylik a megváltottság ós az egyéni felelősség tudata egymáshoz: bizonyára az a kérdés merül fel most előttünk, vájjon mit is tanultunk a különböző nézetek harcából, melyet szemléltünk. Azon sok theológus közül, kivel megismerkedtünk, melyik oldja meg problémánkat a leghelyesebben, esetleg melyikhez csatlakozhatnánk? A figyelmes olvasó bizonyára észrevehette előadásunkból, hol találjuk mi a kérdés leghelyesebb megoldását. Schleiermacher nem volt az a theológus, akinek fejtegetéseit magunkévá tehettük volna. Ő a későbbi theológiai irányokat úgyszólván mind egyesíti magában s így nem lehet magunkat vele azonosítanunk. Leginkább azok vonzanak fejtegetései közül, amelyekben a keresztyén hit valódi lényegéhez való visszatérést kezdeményezte. Synergismusa megint a közvetítő theológiának és a positiv theológia körében a biblicismusnak soraiban talál tetszésre, ahol ebben követték is. Praedestinációs tana, ha még oly halovány is, bizonyára kedves lesz a reformátusok előtt, akik persze szintén nem állapodnak meg mind nála. A keresztyén hit igazságain ejtett változtatásai, melyeket pantheista philosophiája kedvéért tett, a liberális theológia híveit fogják vonzani, akik hasonló törekvéseknek hódolnak. Ha Schleiermacher theológiájának ezen vonásaiért nem lelkesedhetünk, természetesen nem tehetjük a közvetítő, a biblicista, a ref. konfessionális és a liberális theológiának álláspontját sem a magunkévá. Még pedig azért nem, mert a közvetítő és vele egyforma synergismusnak hódoló többi theológiai irányok a keresztyén hittudat két lényeges mozzanata közül a megváltottság tudatát sértik meg ós csak ennek róvására bírják az emberi szabadságot érvényre emelni. A másik, a ref. konfessionális irány megint az ember szabadságát, a felelősség tudatát és a keresztyén vallás erkölcsi