Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya. 175 Kahler eredetisége, fejtegetéseinek a dogmatikák szokott tárgyalási módjától való eltérése kérdésünkben is nyilvánul. Egy külön í'észben tárgyalja a bűnös ember kiengesztelését istennel a Krisztus szent lelke által és ennek 2. darabja a szt. léleknek a kiválasztottakra gyakorolt üdvközlő működéséről szól. De ezen fejtegetésekben, sőt Kahler dogmatikája más helyein és ethikájában sem találhatni kérdésünkre minden tekintetben kielégítő feleletet. Kahler szerint a kiengesztelésnek az egyes bűnösökkel való közlése az egyes személyiségeknek isten részéről magához való csatolásában, vagyis a megszentelésben megy végbe. (414. 1.) így nevezi tehát már ezt a folyamatot, melyről maga is megjegyzi, hogy mások megújulásnak, újjászületésnek nevezik. (415 1.) A világosság kedvéért azután szerinte is meg kell külömböztetni az isteni üdvközlést és az emberi elsajátítást, azután az isteni üdvközlésben megint a megigazítást és az élet közvetítését. (414. 1.) Az üdvközlés mindenek előtt az istennek a világgal való kiengesztelésében részesít bennünket, megváltoztatja azon viszonyt, melyben a bűnös ember az istennel van. Az ily személyes viszony megváltoztatása soha sem lehet egyoldalú. Ha a kiengesztelés eltávolított minden akadályt, amely az istennel való közösség útjában áll, akkor csak az szükséges még, hogy a bűnös maga odaforduljon a megváltóhoz. Az egész tehát kölcsönhatás eredménye. Már most ennek helyes megértéséhez azt követeli Kühler, hogy meg kell határozni, mily viszonyba lép egymással ezen folyamatban az isteni hatás és az ember viselkedése. (415. 1.) Ugylátszik, hogy ezen viszonyt akarja tisztázni, mikor hangsúlyozza, hogy az istennel való közösség helyreállítása, melynek lehetőségét minden ember számára a kiengesztelés megszerezte, az istentől indúl ki, aki megbocsátja az ember bűnét. (421. 1.) Vagyis az üdvközlés az isten kezdeményező cselekvésére megy vissza. (419. 1.) Másrészt meg kiemeli, hogy a megigazulás egyetlen feltétele csak az, hogy a Krisztus kiengesztelését elfogadjuk. (421. 1.) Ehhez azután még hozzáteszi, hogy az üdvközlés nem volna kizárólag az isten szabad kegyelmének kifolyása, ha a megigazulás ezen feltételét csak követelné és nem mívelné is egyúttal (*20. 1.) Ugyanis az evangeliom hirdetése isten hatása következtében arra szolgál, hogy a megigazító istenben való hit létrejöjjön az emberben. Isten ezen hatása az ige és a szentségek révén érvényesül, vagyis az ige hirdetésével oly hatás van összekötve, melyet isten erejének érezünk. Neki köszöni a hivő ember, hogy a hit benne létre jön. 426. 1.) Vájjon mit érttetnek meg Kühler ezen fejtegetései? Azt az állítást foglalják magukban, hogy az üdvöt kizárólag Isten