Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál
A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya. 171 tunkban anélkül, hogy az ellenmondás volna. Csak az jellemzi még Oettingen fejtegetéseit, hogy a szt. léleknek az ige utján való hatását az emberre az u. n. inverbatióval teszi megérthetővé. 4. Rohnert Vi 1 m ο s (1837.) Ezen csoportban meg kell említenünk egy dogmatikát, a mely a porosz önálló luth. egyház egyik lelkészétől való. Ε mű a legújabb időben látott napvilágot és ama kisded egyház lelkészei tudományos törekvéseinek dicséretére válik. Ez Rohnert Vilmos waldenburgi lelkésznek : „Die Dogmatik der ev. luth. Kirche" 1902. c. műve. Szerzője már korábban foglalkozott a dogmatika egyes kérdéseivel „Die Inspiration der h. Schrift und ihre Bestreiter" 1889. „Die Lehre von den Gnadenmitteln" 1886 és „Kirche, Kirchen und Sekten samt deren Unterscheidungslehren" 5. kiad. 1900. c. műveiben. Már ezekben is a szigorú bibliainspirációs ós orthodox luth. álláspontot foglalta el és ugyanaz érvényesül — egyes pontjait nem tekintve — dogmatikájában is. Kérdésünkben is reprodukálja a hitvallások ós a régi dogmatikusok nézeteit. Mert az ember a bűnbeesés következtében a jóra való akaratot elvesztette s a bűn rabságába került és csak in rebus externis választhat szabadon (§. 22. 212. sk. 1.), azért szüksége van a megtérésre. Persze ha a bűn teljesen elfoglalta volna az ember szívót és az istenismoretnek meg a lelkiismeretnek nyoma sem maradt volna meg benne, akkor már nem volna többé képes a megtérésre. Csakhogy a kegyelemnek ezen kapcsoló pontjai megmaradtak az emberben, úgyhogy isten, de csakis ő, azaz a szt. lélek válthatja valóra a megtérést. Az ember maga nem járulhat hozzá semmivel. Hiszen a megtérés előtt ós alatt csak szenvedőlegesen viselkedhetik és csak ellenállhat az istennek. Ezt az ellenállást le kell győznie az istennek és az embernek szabadságát visszaadnia, hogy azután evvel az új szabadságával az ember együtthathasson isten kegyelmével. (§. 36. 354 skk. 1.) Egyébként pedig a megtérés folyamatát megfoghatatlan titoknak mondja Rohnert és annak további megértéséhez nem járul hozzá semmivel. 5. Wacker Emil. Végül még egy a dogmatika terén dolgozó lelkészről kell megemlékeznünk. Wacker Emil l'lensburgi diakonisszaintózeti lelkészről. Egy nagyobb munkán kívül, mely az üdvrendről szól, a mi kérdésünket is érintő kis könyvet adott ki : „AViedergeburt und Bekehrung" címen (2. kiadás 1908. L. ismertetésemetTheol. Lltbl. 1909. évf. 12. sz.) Wacker és 12*