Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. 167 kérdésével foglalkozik, el nem zárkózhatik a vele való megismerkedéstől. Ezen célra James könyve annál is inkább tehet jó szolgálatot, mert szerzője nem ellensége a vallásnak. Könyvét azért azoknak, kik angolul nem értenek, e sikerült fordításban ajánljuk tanulmányozásra. D

r ^W György. Dr. theol. Paul Grimberg (Pfarrer): Das Übel in der Welt und Gott. 1907. Verlag von Edwin Runge in Gr.-Lichterfelde — Berlin. (60. 1. 8.) Ára 80 pf. = 96 fillér. Egy év előtt (1906. okt.) volt Berlinben a második apologetikai tanfolyam (apologetischer Instruktionskursus). Azon tartotta fentidézett könyv szerzője, Spenernek életírója, azon előadásokat, melyeket itt könyv alakjában összefoglalva nyújt nekünk. A szerző maga elismeri, hogy a felvetett kérdés megoldásában nem sok uj gondolatot produkált, inkább csak anyaggyűjteményt adott, de reméli, hogy mint ilyen becses és használható anyagot hordott össze. Ő nem adott útmutatást a kérdés könnyű és kényelmes megoldására, hanem inkább felmutatta a probléma nehézségeit és megoldásának korlátait. És épen azért tanulságos e könyv. Először is felemlíti azon okokat, melyek miatt a gondviselésbe vetett hit mai napság nagyobb támadásoknak van kitéve, mint régente. Ezen okok a természettudományok mechanikai világnézetének elterjedésében, korunk kritikus hangulatában, a személyiség jogainak hangoztatásában és a látkör bővülésében keresendők. Azután rövid áttekintést ad a szerző a probléma történetén egészen az ujabbkori irodalom (Baumann, Beyschlag, Ritschl, Otto) állításainak felsorolásáig. A munka derekát a kérdés rendszeres fejtegetése alkotja. Itt fejtegeti a szerző 1. a kosmologiai-metaphysikai kérdéseket, a materialismust, amely ma túlhaladott álláspont, a mechanismust, amely azonban a szellemi életre nem alkalmazható és a theologiát, amellyel szemben a természetben található bajt a szerző a teremtés végességére akarja visszavezetni. Ezen kérdéseknél nehezebbek 2. az anthropologiaiak: hogy egyeztethetők össze a szenvedések Isten jóságával (a szenvedés nevelő hatása) igazságosságával (itt felmerül a túlvilági életbe vetett hit) és hogyan egyezik meg a bűn léte Isten mindenhatóságával jóságával stb.? Mi a gonosz eredete? Végül azt vizsgálja a szerző 3. mikép nézi a keresztyén hit a bajt és gonoszat a világban. Itt kimutatja, hogy a baj az istenországa tagjaira nézve, kik azt sub specie aeternitatis nézik, vagy elenyészik -vagy üdvös iskc/lává lesz. A szerzőnek azonban az a probléma okozza a legnagyobb nehézséget, mikép fér meg isten szeretetével és igazságosságával az, hogy Sokan e világon, főleg a pogányok, nem is jutnak azon helyzetbe, hogy a Krisztusban való üdvről tudomást szerezzenek. Itt szükséges felvenni, hogy a földi élet után még a fejlődésnek