Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Csengey Gusztáv-tól: A pátriárkák története

156 Csengey Gusztáv.

1 voltak Larsa királya Eri-Aku, Gutium (Gojim) királya Tudhul, s magának Hammurábinak is, mint vazallusnak részt kellett venni a hadjáratban. A háború kimeneteléről a babilóniai források semmit sem közölnek, de híven elmondja az ó-testamentomi történetírás a Genesisnek oly sokszor meggyanúsított 14-ik fejezetében. Lássuk röviden ennek a fejezetnek a tartalmát: Ámráfel, Sineár királya, Ariokh, Ellasszár királya, Kedorlaomer, Elám királya és Fideal, Gojim királya hadat indítottak öt palesztinai kis állam szövetkezett fejedelmei ellen, kik tizenkét évig voltak adófizetői Kedorlaomernek s a tizenharmadikban fellázadtak ellene, mire Kedorlaomer a maga szövetséges hadával ellenük indult, megverte őket, több várost megsarcolt és sok embert rabszíjra fűzött. Ezek között volt a Sodomában lakó Lót is vagyonostól s háznépestűi együtt. Hírűi hozták ezt Ábrahámnak, ki háznépe közül 318 embert fölfegyverzett és szövetségeseinek Eskolnak és Anérnek csapataival egyesülvén, a hazafelé vonuló győztes sereg után sietett, éjjel rajtuk ütött, megverte őket s nemcsak Lótot szabadította ki, hanem a megvert ellenség zsákmányát és hadifoglyait is hatalmába kerítette. A győztes Ábrahámot visszatértében üdvözölték a megszabadult palesztiniai fejedelmek, köztük Melkhiczédekh, Sálem királya. Alig egy évtizeddel ezelőtt azok, kiknek a bibliai kritika oly sokat köszönhet: a források szétválasztói éppen ezt a 14-ik fejezetet használták fel bizonyítékul annak a nézetnek az igazolására, hogy Ábrahám nem történeti, hanem mythosi alak. Jöttek azonban az időközben fölfedezett ékiratok megfejtői, egymás után álltak elő kutatásaik eredményével. Schräder Eberhard német assziriologus történeti és hangtani bizonyítékokkal kimutatta, hogy Hammurábi neve még Aramurabi, Ammurabil és Ammurapaltu változatokban is előfordul s ezek a változatok kétségtelenné teszik, hogy a Hammurábi név azonos a bibliai Amraphel király nevével, ki az idézett 14-ik fejezetben szerepel, Babilónia pedig, melynek királya volt, nem egyéb, mint az ótestámentomi Sineár. — Egy másik, angol assziriologus Schmidt György azt bizonyította be, hogy Ari-Aku Larsa királya azonos a 14-ik fejezetben szereplő Ariakh-kal, Ellósszár (Larsa) királyával, kit a sémi nyelvű feliratok Rim-Sinnek neveznek, csak a régibb szumér feliratok nevezik Eri-Akunak. Hogy pedig a kérdéses 14-ik fejezet éppen ezt a régibb nevét őrizte meg, az éppen hitelessége mellett bizonyít. Továbbá az 1894-iki génuai orientalista-congressuson egy agyagtáblát mutattak be, melyen Kudur-Lagamar (Kedor-Laomer), Eri-Aku (Ariókh) és Tudhul (a bibliai Tideal) együtt szereplő szövetséges királyok nevei