Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Csengey Gusztáv-tól: A pátriárkák története
A pátriárkák története. 147 Az eddigi történeti kritika csak az ó-szövetségi forráselemzés alapján jutott bizonyos megállapodott eredményhez ; Winckler az asszir-babilóniai ékiratokra fekteti a súlyt s új kutatást indít meg. Nézeteiben bizonyos fokig akceptálja a Wellhausen-féle kritika eredményeit, különösen a forráselemzésre nézve, de a történeti fejlődés vizsgálatában egészen felforgatja Izráel történetének eddigi konstrukcióját. Módszere az úgynevezett astral-mythologiai módszer. Izráel történetét a bírák koráig, sőt bizonyos tekintetben egész a királyság koráig a babilóniai astrologián alapuló astral-mythologia segítségével törekszik megvilágítani; a bírák korától fogva pedig segédeszköze a legendáris módszer. Az ország ketté szakadásáig mindent legendái eredetre visz vissza, vagy legalább is egészen más vallási és politikai megvilágításba helyezi az általa is elfogadott adatokat. Dávid fellépése és szereplése egészen új, az eddigitől teljesen elütő képet nyer. Nem szándékozom a Winckler-fóle elméletet a maga egész terjedelmében ismertetni; itt csak az jöhet tekintetbe, ami a pátriárkák korára vonatkozik. Állítsuk egymás mellé a Wellhausen- és a Winckler-féle kritikai irány eredményeit, amelyek a pátriárkák történetére vonatkoznak, aztán vegyük bírálat alá mind a kettőt, hogy e kritikai vizsgálat alapján valami határozott végeredményhez juthassunk. Kezdjük a Wellhausenével. Wellhausen a pátriárkák történetének bírálatában a genealógiából indul ki. Szerinte a pátriárkák történetének csontvázát a genealógia képezi (Gen. 11, ] 0— 3 2). Ez a genealógia a Lea-töi'zseket a Ráchel-törzsekkel egy közös atyában Jákob-Izráelben foglalja össze, az egész Izráelt pedig a testvérnéppel Edommál a régi Izsák névben. Izsákot Lóttal, a moábiak és ammóniak atyjával, Ábrahámban. Ez a legfiatalabb alakja a mondakörnek. Ábrahám ós Izsák története annyira hasonlít egymáshoz, hogy a két elbeszélés külön önállóságára gondolni sem lehet. Ezekben a mondákban hiteles történeti elbeszélést nem nyerünk. A pátriárkák úgy vannak feltüntetve, mint Izráel nemzetének ősapái, ez pedig történeti lehetetlenség. Nemzetek történetét egyes személyekre mint ősapákra nem lehet visszavezetni, mert az ősapa és a nép közt igen nagy idő fekszik, sokféle bonyodalom ós keveredés jön közbe, melyek a visszaemlékezést lehetetlenné teszik. Hogy a pátriárka-mondák nem hiteles történeti elbeszélések, ezt kétségtelenné teszi az, hogy bennük egy későbbi kor gondolkozása, felfogása tükröződik: mindenütt átérzik rajtuk az igazi háttér: a héber királyok kora. Leginkább 10*
